Dóm téri Pantheon: Csanád vezér legyőzi Ajtonyt

Múlt héten indult sorozatunkban a a szegedi pantheon műalkotásait mutatjuk be. Elsőként a Csanád vezér legyőzi Ajtonyt és meghódítja a kereszténységnek a Tiszai részeket című domborművel ismerkedhetünk meg.

A szegedi Dóm téri nemzeti Emlékcsarnok nyugati (Somogyi Könyvtár felöli) árkádjai alatt az első megtekinthető alkotás Pásztor János bronz domborműve. A Csanád vezér legyőzi Ajtonyt és meghódítja a kereszténységnek a Tiszai részeket cím is jelzi, hogy az Emlékcsarnok eredeti koncepciója szerinti Szeged történetének jelentős állomásait és annak főszereplőit megörökítő szándék hívta életre a művet. Középütt lovon a győztes Csanád vezér, egyes feltételezések szerint Szent István unokaöccse, aki 1028-ban legyőzte a Tisza-Maros alsó folyásrészeinek urát Ajtonyt, akinek levágott fejét jobb oldalt egy vitéz tartja kezében. E jelenet fölött íves mezőben Szent István koronás portréja látható, szimbolizálva a világi államszervezés itteni mérföldkövét. A diadalt követően Marosvár székhellyel létrehozták a Csanádról elnevezett vármegyét, melynek első ispánja is lett. 

A jópár későbbi vármegye területét elfoglaló országrész hamarosan szerveződő püspöksége élére püspököt is kap Szent Gellért személyében, arcképét a jobb oldali felső íves mezőben láthatjuk. Az alatta lévő hódolati epizód a keresztény hitre való térítést jeleníti meg. A dombormű a Dóm tér épületegyüttesét megtervező Rerrich Béla elképzelései alapján az általa kijelölt helyen került felavatásra 1930. október 25-én. A maga korában népszerű és jelentős megbízásokat kapó alkotó, Pásztor János legismertebb munkája a Parlament előtt álló II. Rákóczi Ferenc lovasszobor, emellett az ő készítette a szegedi Széchenyi téren a Vásárhelyi Pál szobor mellékalakjait, Makó első világháborús Hősi emlékművét és Gömbös Gyula miniszterelnök 1944-ben felrobbantott egész alakos szobrát is. A művész 1945 januárjában a budapest ostrom harcainak polgári áldozataként hunyt el.