Szeged

Balkáni ízek a Tisza partján: Csevap, miccs és mititei Szegeden

Balkáni ízek a Tisza partján: Csevap, miccs és mititei Szegeden

A csevapcsicsa, miccs és mititei ma már városunkbanban is otthon vannak. A balkáni húsrudak hódítanak Szegeden is, de mi közöttük a különbség?

Böjthe Sándor
2 órája
Balkáni ízek a Tisza partján: Csevap, miccs és mititei Szegeden

A miccs, mititei és csevapcsicsa nem csupán grillételek – történetek, hagyományok és közös élmények sülnek ki belőlük. A Tisza-parti városban egyre több helyen kóstolhatjuk meg a balkáni klasszikusokat, amelyek már nemcsak fesztiválok vendégei, hanem Szeged gasztronómiai életének részei is.

Balkáni ízek Szegeden, miccs, mititei és csevapcsicsa
A balkáni ízek Szegeden is népszerűek, de mi a különbség a húspálcikák között? Forrás: Táfelspicc

Ahogy a nyári estéken végigsétálunk a Tisza-parti város utcáin, néha olyan illatok szállnak a levegőben, amelyek nemcsak az orrunkat, hanem a múltat is megcsiklandozzák. Az izzó parázson sercegő, fűszeres húsrudacskák illata Szegeden is egyre ismerősebb – legyen szó a szerb csevapcsicsáról, az erdélyi miccsről vagy a román mititeiről. De vajon ugyanazt jelenti ez a három név? Vagy finom, ízes különbségek lapulnak bennük? És hol kóstolhatjuk meg őket Szegeden?

Balkáni gyökerek, különböző karakterek

A három étel alapvetően ugyanabba a kulináris családba tartozik: darált húsból készült, fűszeres, henger alakú kolbászkák, amelyeket hagyományosan faszénen sütnek ropogósra. Mégis, a részletekben rejlik a lényeg.

A csevapcsicsa (vagy röviden: csevap) a szerb, bosnyák és horvát konyha klasszikusa. Hagyományosan marha- és bárányhús keverékéből készül, gyakran apróra vágott fokhagymával, sóval és borssal fűszerezik. Az igazi balkáni verzióban nincs benne semmi más – még tojás vagy kenyérmorzsa sem –, a hús és a tűz játéka adja a karakterét.

A mititei, más néven mici (vagy magyarosan: miccs), Románia gasztrokincse. Itt már megjelenik a szódabikarbóna, ami segíti a hús fellazulását és szaftos maradását. A fűszerezés is markánsabb: gyakran kerül bele majoránna, kakukkfű, kömény és paprika is. A román verzió marha, sertés és bárány húsának keverékét használja, néha még szódavízzel vagy húslével is lazítják a masszát.

Az erdélyi miccs ezeknek a keveréke – ahogy az erdélyi konyha maga is átmenet a magyar és román hatások között. A szegedi miccsélmény is gyakran ebből a köztes világból merít.

Hol serceg Szegeden?

Szegeden egyre több helyen találkozhatunk balkáni húsrudakkal – a város gasztronómiája nyitott ezekre az ízekre, különösen nyáron, a szabadtéri időszakban.

A Dóm tér környéki gasztrostandokon nyaranta rendszeresen felbukkan a miccs vagy csevap, sokszor friss lepénykenyérben, mustárral, savanyúsággal kínálva. A Szegedi Borfesztiválon és Bortéren több éve szereplő a „miccs” vagy „csevap” külön standokon, ahol a húspálcikák mellé gyakran ajvárt vagy tejfölös mártásokat kínálnak, de jellemzően megtalálható a SZIN-en is StreetFoodként kínálva.

Szegeden működik dedikált szerb étterem, például a Classic Grill Szerb Étterem, amely saját bevallása szerint „Délvidék egyedülálló parázskonyhája”. Itt a vendégeket balkáni vendégszeretettel, izzó faszénparázson sült finomságokkal várják – természetesen az étlapon szerepel a csevapcsicsa, pljeskavica és más délszláv különlegességek is.

Rajtuk kívül több helyi vendéglő is kínál balkáni ihletésű fogásokat. Például a Blues Kert Vendéglő grillezett ételei között is ott találjuk a csevapot és pljeskavicát – az egyik lelkes vendég a cheddar sajttal, jalapeñóval töltött pljeskavicát és a csevapot emelte ki kedvencként, melyeket hangulatos kerthelyiségükben szolgáltak fel.

Emellett street food jelleggel is elérhetőek ezek a balkáni finomságok: a Big Burger nemrégiben „beköltöztette a Balkánt a burgerbe” – hirdették, hogy megérkeztek hozzájuk a „balkáni nagyágyúk”, a pljeskavica-tál és a csevap, jelezve, hogy immár hamburgerezőben is kaphatóak ezen grillkülönlegességek.

Mindez jól mutatja, hogy a szegedi vendéglátás nyitott az újdonságokra és szívesen integrálja a szomszédos népek konyháit.

Gasztrotörténelem és trendek

A miccs eredete a 19. századi Bukaresthez köthető, ahol egy vendéglős elfogyott a kolbászbélből, és bél nélküli kolbászkákat sütött – azonnal sikert aratott. A csevapcsicsa viszont még régebbi: a török kebab leszármazottjaként került a Balkánra, ahol minden ország kicsit a saját képére formálta.

Szegeden ezek az ételek nemcsak gasztronómiai élményt jelentenek, hanem kulturális kapcsolódást is. A város mindig is híres volt nyitottságáról: itt találkozik a magyar, szerb, román és zsidó konyha, a szomszédos nemzetiségek ízei pedig mára szinte szegedi specialitássá váltak. Egy jó miccs vagy csevap ma már nemcsak „külföldi különlegesség”, hanem a városi gasztrokultúra része.

A helyi street food újrafelfedezi a tűzön sült, karakteres fogásokat. Az egyszerű, de ízletes húsrudak ideje újra eljött – ma már nemcsak egy-egy piaci bódé vagy falunap kínálja, hanem a belvárosi gasztroélmények is.

Ha esetleg valaki megkívánta volna a csevapcsicsát, de nincs kedve kimozdulni étterembe vagy a Bortérre, a Mindmegette videója alapján otthon is elkészíthetjük:

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.