Életveszélybe sodorják az állatok. Városszerte vagy le sem vágták, vagy nem szedték össze a toklászt.
Ahogy beköszöntött a tavasz, a szegedi parkokban, mezőkön és füves-száraz területeken megjelent az egyik legnagyobb veszélyforrás, a toklász. A probléma városszerte felütötte a fejét, amivel a legtöbb helyen nem foglalkoztak, nem vágták le a gazt, ha le is vágták, akkor nem szedték össze, tehát fél megoldás született. Bár első pillantásra ártalmatlan fűszálnak tűnik, valójában komoly egészségügyi kockázatot jelent a toklász a kutyák számára. Most a kutyasétáltatók isszák meg a levét az önkormányzat hanyagságának, ugyanis az állatorvosi költségeket senki nem fogja megtéríteni a gazdiknak.
A toklászok szezonja májustól egészen augusztusig tart, de a korai meleg miatt idén már április elején megjelentek.
A toklász a kalászos növények (főleg rozsnok- és perjefélék) hegyes, szúrós termése, amely könnyedén, szinte láthatatlanul befurakodhat a kutyák testnyílásaiba: leggyakrabban a füljáratba, az orrba, a szemhéj alá, a tappancsok közé vagy a bőr alá fúrja be magát. Az apró, hegyes végű növényi rész egyirányú mozgásra képes, tehát egyre mélyebbre képes haladni a szövetek között, ahonnan már magától nem távozik, sőt, akár életveszélyes fertőzést is okozhat.
A gazdik sokszor csak a késői, ijesztő tünetekből következtetnek rá, hogy baj van.
Amint toklász került a kutyába, állatorvosi beavatkozás szükséges: sok esetben altatásban tudják csak eltávolítani az idegentestet.
Ahogy már megszokhattuk, azok a városrészek, amik már nem közvetlen a belvároshoz tartoznak, és nem kell mutogatni a turistáknak, azok elhanyagolttá válnak egy idő után.
Felüti a fejét a kosz, a szemét, a rendetlenség, megnő a gaz.
Ha kimondottan a gazra, és a toklászokra fókuszálunk ebben az esetben, akkor tapasztalhatjuk, hogy különösen a Füvészkert környéke, a Tisza-parti sétányok, a Vértó és a Búvár-tó környéke, a parkok, valamint a kiserdők mind-mind elhanyagoltak egy bizonyos szintig, és magas kockázatot jelentenek az állatokra nézve.
Az egyre sűrűbb és magasabb növényzet nemcsak esztétikai probléma, hanem egyre nagyobb közegészségügyi és balesetveszélyes kockázatot is jelent: elszaporodnak a kullancsok is.
A szegediek nem többet kérnek, mint alapvető városüzemeltetési munkákat: rendszeres fűnyírást, a hulladék elszállítását, a padok karbantartását és a közterek tisztántartását. Nem milliárdos beruházásokról, csak a legalapvetőbb közszolgáltatások elvégzéséről van szó.
A Szegedi Kutyások Facebook-csoportban óriási a felháborodás. Sokan említik, hogy kényszerlátogatást kellett tenniük kedvencükkel az állatorvosnál, ugyanis az elhanyagolt zöldterületeken, a gazosban található toklász megsértette kutyájukat.
Igazán borsos költségekről számolnak be: valaki 60, valaki 110, valaki 123 ezer forintot fordított arra, hogy meggyógyuljon állata, miután megsérült az önkormányzat közterület-rendezési hanyagsága, nemtörődömsége miatt. Megtéríteni pedig nem fogja senki az érintett gazdiknak az anyagi terheket, hiába önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe.
Tényleg érdemes megtekinteni a hozzászólásokat, hogy mennyi embert és állatot érint mindez...negatívan.
Szerintem sajnos nem is akarják megoldani, tavasszal a kullancs miatt is megvolt a kész válasz... A futtatóban is simán ott marad a gaz, pedig ha lenne jó szándék. legalább ott össze szednék
- fogalmazott egy szegedi lakos. Más felhívta a figyelmet, hogy Makkosháza egyes részein már térdig ér a fű, tele toklásszal és szúrós gazokkal. Ez pedig "élvezhetetlen mind kutyáknak, mind gyereknek".
Lapunk megkereste a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. a jelenséggel kapcsolatban, amennyiben kapunk választ, azt közöljük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.