Négy kis gólya is cseperedik a szegedi Vadkerti téren

A gólya a magyar kultúra és néphagyomány egyik legkedveltebb és legismertebb madara. Hosszú ideje a tavasz eljövetelének, a természet újjáéledésének hírnökeként tekintenek rá, hiszen vándorútjáról mindig tavasszal tér vissza Magyarországra.

Szegedi apróságok a fészekben

A Vadkerti téren lévő gólyafészek a madarakat kedvelők és szemfülesebb járókelők számára ismert költőpont. A fészek biztonságában négy kis gólya cseperedik és egy fénykép erejéig mi is megpillanthattuk a kicsiket táplálkozás közben. A menü bár emberi fogyasztásra nem, de a gólyák számára igen ízletes lehetett.

Kisbaba a mesékben, négy fióka a fészekben

A legelterjedtebb hiedelem szerint a gólya hozza a kisbabát, így a gyermekáldás, a család, a termékenység és az új élet szimbólumává vált. 

A gólya fészkéhez való évről évre történő visszatérése miatt a hűség és az otthonszeretet jelképének is tartják. A gólya alakja mélyen beágyazódott a magyar népmesékbe, dalokba és irodalomba, és a mai napig a magyar táj és a néplélek elválaszthatatlan része.

Csongrád-Csanád vármegyében a tavalyi évben 316 gólyapárt mértek fel a madarászok. Ez a szám 2019-ben még 248 volt, itt is volt egy jelentős növekedés. Szegeden az ezredfordulótól kezdve olyan 7-12 pár között ingadozott az állomány - számoltunk be róla korábban. 

Nehézségek és lehetséges problémák

A fehér gólyák vándorlása a klímaváltozás és az öntözéses földművelés miatt megváltozik, ami negatív hatással lehet az állományra. A fészeképítő helyek hiánya és a villanyoszlopokra telepített fészektartók hiánya is negatív hatással van a fehér gólyák populációjára. A gólya pozitív magyarországi megítélése ellenben sokat segít a faj védelme érdekében. Sok település évről-évre gondozza és karbantartja a helyi gólyafészkeket, és megfelelő életkörülményt biztosítanak a madarak számára. 

Ennek hála a magyar gólyapopuláció az utóbbi években látványos növekedést ért el.