
Április 15-től indulnak az éjszakai nyitvatartási engedélyezési eljárások Szegeden.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a jelentős számú bírálatok ellenére, az érintettek kihagyásával, társadalmi egyeztetés nélkül elfogadták a csak "kocsmazár" rendeletként elhíresült önkormányzati szabályozást, mely április 15-én lép hatályba és amely újraszabályozza az üzletek és vendéglátóhelyek éjszakai nyitvatartását.
A rendelettel kapcsolatban petíciót nyújtottak be, valamint kérték, hogy a szavazást a társadalmi egyeztetések és hatástanulmányok lezárásáig halasszák el, azonban a baloldali városvezetés - a kéréseket figyelmen kívül hagyva - megszavazta.
Az engedélyezési eljárások az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (Ákr.) rendelkezései szerint a törvény hatálya alá tartoznak, így az abban foglaltakat kell alkalmazni az engedélyezési eljárásokban is, beleértve a határidőket is.
Az Ákr. szerint három eljárásban lehet elbírálni a kérelmeket: azonnali döntéshozatal, sommás eljárás illetőleg teljes eljárásban.
A városvezetés tájékoztatása szerint mintegy 200 egység érintett, amelyek a jövőben csak állandó vagy eseti engedéllyel tarthatnak nyitva az éjjeli órákban.
A kérelmeket kizárólag elektronikus úton, az E-papír szolgáltatáson keresztül lehet benyújtani – de csak április 15-től.
A határidők azonban szorosak: automatikus döntéshozatal esetén 24 órán, sommás eljárásban 8 napon, míg teljes eljárásban 15 napon belül kell határozni az ügyekről.
Tételezzük fel, hogy az első nap, április 15-én csak az érintettek negyede nyújtja be a kérelmet, hogy biztos megkapja az engedélyt határidőben:
Azonnali döntéshozatali eljárás esetén ez egy nap alatt 50 kérelem-, sommás eljárás esetén napi ~7, míg teljes eljárás esetén napi 3 kérelem elbírálását jelenti nem beszélve a menetközben beérkező új kérelmekről.
Bár a baloldali városvezetés indoklása szerint a rendeletre a lakosság pihenéshez való jogának védelmének érdekében került sor, vélhetően nem teljes eljárás szerint kerülnek elbírálására a kérelmek, hiszen akkor minden 200 méteren belüli lakót nyilatkoztatni kellene az eljárásban, mint érdekeltet, illetőleg ellenérdekű félt, ami gyakrolatilag ellehetetlenítené az engedélyek kiadását.
Az engedély egyik sarkallatos pontja, hogy a jegyző az engedély kiadását akkor tagadja meg, ha az üzlet működésével kapcsolatban
Azaz a jegyzői hivatalnak mindenegyes kérelem elbírálásakor meg kell vizsgálnia, hogy a kérelmezővel kapcsolatban volt-e a fentiek szerinti hatósági eljárás folyamatban, működésétől a kérelem elbírálásáig (hiszen időbeli korlát nincs a rendeletben).
Csakhogy a formanyomtatvány és a rendelet alapján a kérelmező ezt az információt nem köteles dokumentummal alátámasztani, így a hivatal vagy saját adatbázisra, vagy egyéb háttérellenőrzésre, hatósági megkeresésekre szorulhat. Ez különösen problémás lehet, hiszen a döntéshozatal előtt ezt az alapvető körülményt is tisztázni kell.
Az sem világos, hogyan tervezi a jegyzői hivatal a közel 200 kérelem érdemi elbírálását egy hónap alatt, tekintettel arra is, hogy az elfogadott "kocsmazár" rendelet alapján május 15. napját követően csak az az üzlet lehet nyitva, mely véglegessé vált engedéllyel rendelkezik.
A hatályos szabályozás szerint május 15-től már csak végleges engedéllyel tarthat nyitva este 22 vagy 23 óra után az a hely, amely vendéglátóipari tevékenységet folytat, vagy szeszesitalt árusít – így időben és pontosan kell beadni a kérelmet.
A kérdés már csak az, hogy az adminisztrációs terhek mellett sikerül-e a hivatalnak valóban hatékonyan és törvényesen elbírálni a kérelmeket – vagy már az első nap tömeges fennakadásokkal indul a rendelet végrehajtása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.