Ez a hír is érdekelheti
Kocsmazár: a baloldal a Tiszát dicsérte, panelprolizott, Botka kiakadt +videó

Tóth-Benedek Csanád részletesen kifejtette, hogy miért tartják hibásnak a "kocsmazár" néven elhíresült rendeletet.
Politikai haszonszerzéssel és a szegediek tudatos félrevezetésével vádolta Botka László a szegedi Fidesz önkormányzati képviselőit a legutóbbi közgyűlésen, mert azt kérték, hogy a vendéglátóhelyek nyitvatartását szabályozó rendeletet, amit a szegedi köznyelvben „kocsmazár” néven emlegetett, ne szavazzák meg. Mindegyik, a polgári oldalról felszólalt képviselő elmondta: nem lesöprik a tervezetet, csupán egy alaposabban kidolgozott, társadalmi és szakmai egyeztetés után megírt rendeletet tudnak támogatni.
Mi az a kocsmazár?
A városvezetés rendeletben szabja meg a szegedi üzletek és vendéglátóhelyek este 22 órától reggel 6 óráig tartó időszakban történő nyitvatartásának feltételeit. Ez a döntés, és az adott időszakban történő esetleges bezáratás több mint kétszáz vállalkozást érintene. "Üzletek éjszakai nyitvatartásával és a lakosság nyugalmának biztosításával kapcsolatos helyi rendelet" beterjesztője a DK-s alpolgármester, Binszki József. A nyitvatartást szabályozó rendelet tervezete a szegedi köznyelvbe "kocsmazár" néven került be. Senki nem a rendelet ellen, hanem annak kidolgozatlansága ellen emelte fel szavát, de a városvezetetés ezt szándékosan úgy magyarázza, hogy lázítanak egy jó ügyet szolgáló rendelet ellen. Mint azt megírtuk, a Városházáról származó információink szerint, amit azóta többen is megerősítettek, a beterjesztő Binszki József néhány belvárosi hellyel szemben táplált személyes bosszúja állhat a háttérben, amihez úgy tűnik asszisztál a szegedi városvezetés.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) részéről Tóth-Benedek Csanád szólt hozzá a vitához. A jobboldali elfogultsággal nehezen vádolható képviselő is a tervezet hiányosságairól beszélt felszólalásában.
Lapunk megkeresésére az MKKP képviselője elmondta, hogy a cél, amiért a rendelet születik az respektálható, ugyanakkor amit elfogadtak az több okból sem tudták támogatni.
– Több, a szegedihez hasonló rendeletet vezettek be az ország más városaiban, a közgyűlésben is emlegetett
Debrecenben 2013-ból datálódik, tehát egészen mély gyökerei vannak. Drasztikus változásról nem hallottunk, vagy olvastunk sehol. Egyetlen kivétel van, ahol működött és hozott valamilyen változást, az a budapesti Bulinegyed, ami amúgy is túlburjánzott volt
– fejtette ki Tóth-Benedek Csanád.
A képviselő úgy véli, hogy az elfogadott rendeletnek több olyan része van, ami nincs, vagy rosszul van kidolgozva. – Ennek az egyik iskolapéldája, hogy a jogkövető üzlettulajdonost arra kötelezik, hogy egy biztonsági őrrel a közterületen betartassa a köztisztaságot és azt, hogy ne hangoskodjanak a kocsma előtt. A biztonsági őrnek viszont nincs lehetősége és nincs felhatalmazása közterületen eljárni, mert semmi nem jogosítja fel arra.
Hogyha a csendre felszólított ember miatt kell mondjuk rendőrt hív, akkor jelen pillanatban a rendelet szabályozása alapján el lehet venni tőle az éjszakai nyitva tartást, pedig jogkövető magatartást tanúsított mindenki, de rendőrségi kiszállás történt a hangoskodás miatt. Ez önmagában ellentmondás
– fejtette ki az MKKP képviselője.
Az elfogadott rendeletről a vendéglátóhelyek tulajdonosai azt mondják, hogy zsarolási pozícióba helyezi az önkormányzatokat velük szemben. Ezzel összecseng az, amit az MKKP is mond: a „kollektív bűnösség” elve alapból hibás. –Mindenki folyamodjon engedélyért, az is, akivel semmi baj nincs, hogy aztán lebegjen fölötte, hogy azt megvonhatja az önkormányzat.
Ehelyett hozhatna egy olyan rendeletet, ami a „problémás vendéglátóhelyekre” vonatkozik és a fokozatosság elvére épül, a figyelmeztetéstől, a kirendelt, és a vendéglátó által fizetett közterület-felügyelőn át az időleges zárvatartásig szankcionál és csak a végső, rendszeres és súlyos szabálytalanságok után vonja meg az esti nyitvatartás engedélyét.
Ez csak egy példa, de ezzel ugyanúgy el lehet érni a célt, viszont ezt csak azokra vonatkozik, akik valóban nem megfelelően üzemeltetik a helyüket.
Összességében, tudunk mi ennél jobbat is
– mondta Tóth-Benedek Csanád.
A várospolitikus külön kiemelte, hogy a rendelet a jegyző hatáskörébe rendeli a szabálytalanságok kivizsgálását. – Ha valaki megnézi a szervezeti és működési szabályzatot, akkor ott láthatja, hogy milyen hosszú lista van a jegyző feladatairól. Az elfogadott rendelet ezt bővíti, mert akárhogy is alakul, ha nekik a bejelentéseket ki kell vizsgálniuk. Ebben akár benne lehet az is, hogy a rivális kocsma a másik rivális kocsmát fel akarja jelenteni és ugyanúgy fordítva.
Ez megint csak egy plusz feladat, ami fölöslegesen időt és energiát von el a jegyzőtől és hivatalától, fölösleges papírmunkát generál, egy amúgy is leterhelt önkormányzati részlegnek
– zárta gondolatait Tóth-Benedek Csanád.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.