100 éve Szeged - tiltakoznak a lelketlen és gonosz izgatás ellen

Sorozatunk előző részében egy olyan száz éves cikket mutattunk be olvasóinknak, amelyben az akkori városvezető, Somogyi Szilveszter beszélt a programjáról. Ma egy olyan kereken száz évvel ezelőtti cikket mutatunk be a Szeged című lap hasábjáról, amelyben a szegedi jobb és baloldal ellentéte mutatkozik meg. Érdemes megjegyezni - ami a sorokon is érezhető lesz - hogy az 1924-es években a lap ellenzéki, liberális szemléletű volt. Érdekes azonban, hogy a kor liberálisai mennyivel másképp viszonyultak a dolgokhoz, mint akik napjainkban liberálisnak vallják magukat.

Uj plakát

Pár nap óla egy nemzetiszínű proklamáció hivja fel a járókelők figyelmét Szegeden. A proklamáció népgyűlésre invitálja a keresztény polgártársakat és munkástestvéreket, hogy tiltakozzanak a „lelketlen és gonosz" izgatás ellen, amelyet sajtójukban és gyűléseiken a „vörösök" elkövetnek. A vörösuralom ördögét festi a falra ez a szegedi plakát és különösen az fáj neki, hogy „megint a háború ellen szónokolnak!" Különös. Hát talán a háború mellett akarnak agitálni a szeretet vallásának helyi hirdetői? A vérontást akarják proklamálni a Katolikus Kör ez érdemes oszlopai? Mi azt hisszük, hogy nem ez a fontos nekik. Mi ugy gondoljuk, hogy az ő szivük nem azért fáj, mert már nem akarnak több vért látni azok, akik éppen elég áldozatot hoztak, éppen elég percentben lettek rokkantjai és koldusai az öt esztendős „nagy" időknek.

Mert eleve ki kell jelentenünk, hogy az öntudatos magyar munkás éppen ugy, mint a liberális magyar polgár, mind mélyen átérzi e csonka ország minden búját-baját, minden nyomorúságát és szenvedését, hiszen a saját testén-lelkén, a saját bőrén érzi mind és tudja és hirdeti, hogy Trianon nem örök, hogy a trianoni szerződés, amelyet Benárd doktornak kellett aláirnia, csupán papiros és hogy