100 éve Szeged – Milliárdokba került a városrendezés

Számos alkalommal idéztünk 60-80, akár 100 éves szegedi tudósításokat, amelyek igazán különleges betekintést engednek városunk múltjába. Olvashatunk bennük olyan problémákról, amelyek az idő eltelte ellenére mai napig foglalkoztatják a szegedi polgárokat, de olyan helybéli leírásokat is, amely alapján már rá sem ismernénk Szegedre. Legújabb sorozatunkban olyan 100 évvel ezelőtti helybéli híreket mutatunk be, amely megmutatja mi mozgatta meg az itteni lakosságot. Segítségünkre a Szeged című lap lesz, amely 1920-ben vette fel ezt a nevet, előtte Délmagyarországként jelent meg, majd 1925-től ismételten ezen a néven folytatta munkáját.

Milliárdok a városrendezés tengerében 

– címmel jelent meg cikk 1924. szeptember 5-én a Szeged hasábjain. A cikkben a tudósító arról számol be, mióta dr. Somogyi Szilveszter polgármester hazaérkezett szabadságáról, megint népes a városháza folyosója, tele van emberrel az elnöki előszoba.

„Mindenkinek terhes volna ez a bizalom, amely öt perces szabad időt nem engedélyez, csak a polgármester marad változatlanul derűs, mintaképe gyanánt az udvariasságnak” – folytatja a tudósítás. 

A lap érdeklődött arról is, miként nyaralt a polgármester, aki annyit felelt:

A lap ennek ellenére megjegyzi, „szó sincs róla, jó idegrendszere van” a polgármesternek és ellenpéldaként említi a régi makói városvezetőt, aki „sokkal hamarabb elvesztette közgyüési viharokban a nyugalmát s akkor születtek meg szállóigékké formálódótt kijelentései, amik akármilyen gorombák voltak, eredetiségükel mégis annyira hatottak, hogy a könnyezésig megnevettették Tisza Kálmán miniszterelnököt.”

„Somogyi Szilveszter azonban, mikor a hang már túlmegy azon a határon, ami az annyira hangsúlyozott autonomiát megilleti, legföljebb elpirul. Lelki szemei előtt hirtelen megjelenik Szeged méltósága, aminek Ő a védnöke, ha már mások nem respektálják”

– idézte a polgármestert a lap. A tudósító ezt követően az őszi munkaprogram felől érdeklődött, hogyan haladnak a dolgok és van-e rá elegendő pénz.

– mondta Somogyi Szilveszter, majd eleget téve a sajtó kérésének, így folytatta: „Három és félmilliárdot fordítottunk az idén városrendezésre. Húsz utcát hoztunk rendbe, köztük olyanok is, mint a Szél-, meg a Világos-utca. Ezek eddig sose voltak kikövezve. Kijavítottuk az elromlott aszfaltot, alig valami van még hátra belőle. A Tisza Lajos-körut egy részét, amelyen nem vált be az aszfalt, kiköveztük, rendbehoztuk azokivül a kövezeteket is. Ki van javítva az Alsótanyára vezető ut egész a temetőig, Dorozsma felé pedig a vasúti állomásig. Röszke főutcáján megkezdték a kövezést, azonban itt előbb homokkal kellett feltölteni az utat. Hátra van még a Kossuth Lajos sugárut rókusi szakasza, de ha kedvező marad az időjárás, még az idén készen leszünk ezzel is. A tanyákon rendbehoztuk sz összes szikes utakat, az alsótanyai müutra most hordják a kavicsot autókkal, kocsikkal. Csak maga a kihordás egymilliárdba kerül s jóformán meg se látszik, hogy milyen rengeteg feladatot oldunk meg. Megjavítottuk a Petőfi sugárut külső részét, a Szőregre vezető ujszegedi utat, állandóan foglalkoztatva ezer embert.”

„A vizvezeték táplálására uj ártéri kutat furunk, itt tovább tart a munka a tervbe vett időnél, mert baleset történt, eltört a furó. Igaz is, kijavítottuk a városi iskolákat, a tantermeket, a fölszereléseket, ami külön egymilliárdot emésztett föl. Csupa külön tétel, de az egyik épp olyan horribilis, mint a másik. Négymilliárd fekszik eddig az uj bérházban, hetenkint itt május óta 60 milliót fizetünk ki munkadíj címén. Ugyancsak heti hatvanmilliót fizet a város a fogadalmi templomért végzett munkákért, míg az utjavítások költsége eléri hetenkint a hetvenmilliót.”

A tudósító itt félbeszakította a városvezetőt, és elmondása szerint a sok-sok millió hallatán szinte dadogva tette fel a kérdést: „Miből?”

– fogalmazott Somogyi Szilveszter, a leírás szerint bájos, sugárzó arccal. Az újságíró itt a bevételekre azt mondta, a kiadások tükrében ez csupán „csöpp a tengerben.” A polgármester erre úgy reagált: „Az is igaz, hogy forgalmi adóból, fogyasztási adóból külön-külön másfélmilliárd a bevételünk, vámból, piaci helypénzből s a hasonlókból kettő. Mégis, ha földünk nem volna...”

– zárta nyilatkozatát Somogyi Szilveszter.