A Szegedi Vadaspark és a Magyar Madártani Egyesület (MME) szakemberei által meggyógyított kerecsen- (Falco cherrug) és vándorsólymot (Falco peregrinus) engedtek szabadon csütörtökön Tótkomlós közelében, a Nagykopácsi-pusztán.
Bagyura János
, az MME kerecsensólyom-védelmi programvezető elmondta, mindkét legyengült madarat még tavaly decemberben találták Makón. A röpképtelen, rossz állapotban lévő ragadozó madarakat a természetvédelmi őrök vitték be a Szegedi Vadaspark mentőközpontjába. Az állatorvosi vizsgálatok, valamint az egymáshoz közeli időpontok és a helyszín alapján elképzelhető, hogy fertőzés vagy akár mérgezés is lehet a háttérben, az elvégzett vizsgálatok azonban nem derítettek fényt a betegség pontos okára. A kerecsensólymot az állatkert munkatársai három napig mesterségesen táplálták, mindkét madár parazitaellenes kezelést kapott. Miután a madarak a kritikus első napokon túl voltak, állapotuk a gondos kezelésnek köszönhetően javult, ápolásukat az MME szakemberei vették át, hogy felkészítsék őket a szabadon engedésre. A két tojót speciális ornitológiai gyűrűt kapott, ami segíti majd későbbi azonosításukat. A közelmúltban szabadon engedett – szintén a Szegedi Vadasparkban kezelt – parlagi sassal ellentétben a két sólymot nem látták el nyomkövetővel, mivel nem akarták a viszonylag hosszú ideig nem repülő madarakat a műszerekkel terhelni – közölte a szakember. A világszerte elterjedt vándorsólyom létszáma folyamatosan csökkent Magyarországon, előbb a solymászmadárként kedvelt madár fészkeinek kifosztása, majd az élő szervezetben felhalmozódó szintetikus rovarirtó szer, a DDT használata miatt. Több mint három évtizedes szünet után, 1997-ben találtak újra költőpárt Magyarországon a 74-120 centiméteres szárnyfesztávolságú madárból Magyarországon. A költőpárok száma ma már tíz felett van hazánkban. A kerecsensólyom az eurázsiai sztyeppék lakója, a Kárpát-medence a nyugati elterjedésének szélét jelenti. Valószínűleg ez a faj lehetett az ősi magyar hitvilág turulmadara, de ez sem mentette meg attól, hogy számuk vészesen megfogyatkozzon a 20. század második felére. Manapság a védelemnek köszönhetően 140 fölé emelkedett a költőpárok száma, az ázsiai országokban azonban továbbra is drasztikusan romlik a nagytestű faj természetvédelmi helyzete.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.