Stahl Judit: "A gyorsaság nem mehet az ízek rovására"

Háziasszonyok ezrei nyúlnak ihletért villámtippjeihez, hiszen Stahlt főzni fogalom. A televíziósból lett üzletasszonnyal legújabb szakácskönyve kapcsán beszélgettünk, miközben arra is fény derült, a hat év alatt összegyűlt receptekből és tapasztalatokból akár több kötet is születhetett volna.

- Visszaemlékezve nagymamám régi szakácskönyveire mind zsúfolt, rajzolt képekkel teli gyűjtemények voltak. A Stahl-szakácskönyvek viszont nemcsak praktikusak, hanem hívogatóak is.

- Fontosnak tartom, hogy valóságos képek legyenek a szakácskönyveimben. Tizenhárom éve, amikor elkezdtem ezt csinálni, nagyon nehéz volt érvényesítenem az elképzelésemet a fotósok és a könyv szerkesztői előtt. Azt szerettem volna, ha az étel pont úgy néz ki a kötetben, mint amikor én elkészítem. Még az sem baj, ha néhol koszos marad a tepsi. Számomra a kép szépségénél sokkal fontosabb a valóság.

- A Gyors konyha 10 perces, félórás és 45 perces ételeket ajánl a főzés szerelmeseinek. Hogyan lehet ennyi idő alatt összedobni egy fogást?

- Nézzünk meg egyet, mondjuk a húszpercesek közül. Itt ez a gazpacho recept, vagyis a spanyol paradicsomleves, amelynek a hozzávalóit csak össze kell turmixolni, végül átszűrni. Vagy itt egy 15 perces endívia recept. Sok hipermarketben megkapjuk ezt a finom zöldséget, és a külső levelei praktikus, tölthető csónakként funkcionálnak, szóval még mutatós is. Az egyik személyes kedvencem pedig az a pár hozzávalós lepény, amihez a leveles tésztára körtét és camembert teszem, aztán megszórom curry-vel, és mehet a sütőbe. Nagyon finom, mert a körte sütés közben kevéske levet enged, ez összeolvad a pikáns sajttal, és ebbe vegyül a curry, alatta pedig roppanós tészta adja az alapot. Főként a dolgozó nők vannak ráutalva, hogy a hétköznapokban a munka és a gyermeknevelés mellett minél rövidebb idő alatt valami finomat varázsoljanak az asztalra. A hétvége viszont ráérősebb műfaj.

- A Gyorsan, valami finomat című 2002-es szakácskönyv is hasonló a mostanihoz, ott 35 perc alatt elkészíthető tippekkel segített a konyhában. Milyen újdonságokat tartogat a legújabb kötet?

- Az említett könyv nagy kedvencem és a közönség is szereti. Ez az új kötet annyiban más, hogy a most közölt villámreceptek tudnak valami extrát is. Sok más nőhöz hasonlóan például én sem szeretek mosogatni, ezért ebben az új könyvben az egyik fejezet az egyetlen edényben elkészíthető fogásokból áll, míg a másik az öt alapanyagos ételeket mutatja be. Időspóroló a bevásárlás, a mosogatás, a ráfordított energia szempontjából.

- És miben hasonlít az eddigi könyvekre az új Gyors konyha?

Ahogy eddig minden könyvemre és a negyedéves Stahl Magazinra is igaz, az a próbafőzők közreműködése. Körülbelül tíz próbafőzőnk van az ország különböző tájain, akik még a megjelenés előtt megkapják a recepteket, majd leírják tapasztalataikat. Az új könyvben található recepteken háromgyerekes apuka is kísérletezett. Mi több, Szegeden is van próbafőzőnk.

- Kolbászos céklaleves, instant tiramisu, sütőben sült habbal készült madártej – csak néhány a különlegességek közül. Hová nyúl ihletért?

- Hat éve nem írtam szakácskönyvet, és ezalatt felgyűlt egy csomó olyan étel, ami pont beleillett ebbe a könyvbe. Ahogy a lányom óvodásból iskolássá cseperedett, még gyorsabb ételeket kell készítenem a családnak, és ezekből a felgyülemlett tapasztalatokból szortíroztam.

- Követi a gasztrobloggereket?

- Igen, és sok közülük nagyon tetszik. Olyan jó látni, mennyi mindent indított el itthon az, hogy 2002-ben felálltam a híradós székből, és elkezdtem a gasztronómiával foglalkozni. Akkor még senki sem értette, hogy miről beszélek, most pedig itt van a sok gasztroblog, főzős tévéműsor. Amikor én kezdtem, azt kérdezték, hogyan lehet a híradó helyett a gasztronómiát választani. Furcsa 12 év távlatából azt látni, mennyire ütős dolognak számított ez akkoriban. Emlékszem, az egyik könyvkiadó akkoriban azt mondta, ne vicceljek már, a szakácskönyvek lejárt műfajnak számítanak.

- Egy korábbi interjúban lehetőségem volt beszélgetni egy szegedi kifőzde tulajdonosával, aki azt nehezményezte, hogy bármilyen újdonságot is próbál az étlapra tenni, délidőben szinte csak a rántott hús-sültkrumpli párosítás fogy. Nehezen mondunk le szokásainkról…

- Sok kutatás szerint legalább tizenötször kell valamit megkóstolni ahhoz egy gyereknek, hogy megszokja az ízvilágot. Tehát amikor a gyerekünket a szoptatás végével elkezdjük valami máshoz szoktatni, nagyon kitartónak kell lennünk. Nem szabad erőltetni semmit, de elkeseredni és feladni sem érdemes. Inkább az a jó, ha a kicsiket bevonjuk a főzésbe, mert akkor elkezdik élvezni az egész folyamatot. Hiszen hiába mondjuk nekik, hogy ne egyenek gyorséttermekben, ha nem teszünk azért, hogy kiforrjon az ízlésük. Amennyiben őket is beavatjuk, sokkal vonzóbb lesz számukra a gasztronómiai kalandozás és a minőség étkezés.

- Ki főz otthon?

- Hétvégeken mindig én főzök, hétköznap is jellemzően, de nagy szerencsém van, mert a férjem is szeret főzni, és szívesen beszáll. Nagyon jól főz, ám másképp, mint én: részemről szeretem megúszni minél egyszerűbben a dolgokat, ő viszont boldogan készít aprólékos munkát igénylő fogásokat is.

- A Gyors konyha még friss és ropogós, de tervez-e újabb szakácskönyvet?

- Ha azt kérdezi, hogy tudnék-e írni még egyet, persze. Az elmúlt hat év alatt tényleg rengeteg receptem felgyűlt, amelyet nem osztottam meg az olvasókkal. De tervben nincs semmi konkrét, ezért a témáját sem tudnám megmondani. Bár, ha így rákérdez, akkor talán egy süteményeset, na azt, nagyon szívesen csinálnék. Édesszájú vagyok, ráadásul cukrász a szakképzettségem, úgyhogy nem fura, ha a desszertekhez húz a szívem.