Érdekességek a Nobel-díj történetéből

A hétfőn kezdődő héten jelentik be a Nobel-díjak idei kitüntetettjeinek nevét. Érdekességek a világ legrangosabb tudományos kitüntetésének történetéből.

A díjat alapító

Alfred Nobel

1895. november 27-én kelt végrendeletében a fizikai, a kémiai, a fiziológiai vagy orvosi, az irodalmi, illetve a békedíj megalapításáról rendelkezett, a közgazdasági Nobel-díjként emlegetett Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíjat a fennállásának 300. évfordulóját ünneplő svéd központi bank alapította 1968-ban. Az 555 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2012 között összesen 862 kitüntetettje volt, 838 személy és 24 szervezet. A díjat 44 alkalommal ítélték nőknek, a Nobel-díjas nők szám szerint 43-an vannak, mert a lengyel származású

Marie Sklodowska-Curie

- a nők között egyedüliként - kétszer (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) is kiérdemelte az elismerést. A kitüntetettek közül a béke és a megbékélés ügyéért fáradozó nők teljesítettek a legjobban, 15-ször jutalmazták őket Nobel-békedíjjal, legkevésbé a közgazdaság területén alkottak maradandót, 2009-ben az amerikai

Elinor Ostrom

elsőként és ez idáig egyedüli nőként kapta meg a kitüntetést.

A díj történetében a Curie család az "abszolút csúcstartó". 1903-ban Marie Curie volt az első nő, aki Nobel-díjas lett. A fizikai Nobel-díjat ráadásul férjével, a francia

Pierre Curie-vel

együtt kapták meg, így ők hódították el az első Nobel-díjas házaspár címet is. Mi több, 1935-ben a lányuk,

Iréne Joliot-Curie

kémiai Nobel-díjas lett, ő is a férjével,

Frédéric Joliot-val

(aki később a Curie család iránti tiszteletből Joliot-Curie-re változtatta a családnevét) közösen vette át az elismerést. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, és vejükkel kiegészülve máig ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas, szinte megdönthetetlennek tűnő rekordját. Rajtuk kívül még két házaspár szerepel a díjazottak között. 1947-ben a

Gerty Theresa

és

Carl Ferdinand Cor

i cseh származású amerikai orvos-biokémikus házaspárt tüntették ki orvosi Nobel-díjjal, a svéd

Myrdal

házaspár tagjai pedig egymástól függetlenül érdemelték ki az elismerést. A férj,

Gunnar Myrdal

1974-ben közgazdasági Nobel-díjat, felesége, a diplomata

Alva Myrdal

1982-ben Nobel-békedíjat kapott. Hat Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy a kiváló elmék esetében sem esik messze az alma a fájától: a brit

William Henry Bragg

1915-ben - eddig egyedülálló módon - 25 éves fiával,

Lawrence-szel

megosztva kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán

Niels Bohr

1922-ben és fia,

Aage

1975-ben, a svéd

Karl Manne Siegbahn

1924-ben, míg a fia,

Kai

1985-ben, illetve az angol

Joseph John Thomson

1906-ban, a fia,

George Paget

pedig 1937-ben. A svéd

Hans von Euler-Chelpin

1929-ben kémiai, a fia

Ulf von Euler

1970-ben orvosi Nobel-díjat, az amerikai

Kornberg

családból az apa,

Arthur

1959-ben orvosi, a fia,

Roger

2006-ban kémiai Nobel-díjat kapott. Díjazott testvérpár mindössze egy van, a holland

Jan Tinbergen

1969-ben közgazdasági, öccse,

Nikolaas Tinbergen

1973-ban fiziológiai Nobel-díjas lett. A kitüntetettek átlagéletkora 59 év. A legidősebb korban a statisztika szerint a közgazdászokat jutalmazzák, átlagéletkoruk 67 év, a legfiatalabbak a fizikusok 55 éves átlagéletkorral. A mindenkori legfiatalabb díjazott a brit Lawrence Bragg volt, aki 1915-ben 25 évesen kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Korrekordját nem egykönnyen dönthetik meg a mai tudóspalánták, akik általában ennyi idősen kerülnek ki az iskolapadból. A legidősebb korban kitüntetett tudós az amerikai

Leonid Hurwicz

volt, aki 2007-ben 90 évesen nyerte el a közgazdasági emlékdíjat, de már csupán fél évig örülhetett a megtiszteltetésnek. A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 98 éves amerikai

Charles Hard Townes

, aki 1964 óta a fizikai Nobel-díj birtokosa.

A többszörös Nobel-díjasok sorát a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezeti. A genfi székhelyű humanitárius szervezet háromszor (1917, 1944, 1963) kapta meg a Nobel-békedíjat. Kétszeres díjazott az ENSZ 1954-ben és 1981-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), valamint négy személy, az 1956-ban és 1972-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazott amerikai

John Bardeen

, az 1958-ban és 1980-ban kémiai Nobel-díjat kapott angol

Frederick Sanger

, a fizikai és kémiai Nobel-díjas Marie Curie, valamint a kémiai Nobel-díjas és Nobel-békedíjas amerikai

Linus Pauling

. Közülük Linus Pauling az egyetlen, akinek egyik kitüntetésen sem kellett mással osztozkodnia, 1954-ben a kémiai Nobel-díjat, 1962-ben a Nobel-békedíjat is önállóan kapta meg. A legmeglepőbb Nobel-díj birtokosa minden bizonnyal

Winston Churchill

. Az angol miniszterelnököt a közhiedelem Nobel-békedíjasként tartja számon, pedig 1953-ban nem Nobel-békedíjjal, hanem irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki "mesteri történeti és életrajzi műveiért és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért".