A szegedi futball nagyjai: Kemenes Zoltán
Több szegedi csapatban is szerepelt. Kemenes Zoltán 40 évesen fejezte be az aktív futballt.
Sahin-Tóth Dezső, a DAFC Szeged Körzet Központ alapítójának munkássága révén fut sorozat a SzegedMa oldalán, amelyben a szegedi labdarúgás kiemelkedő alakjainak pályafutásaira tekintünk vissza. Kemenes Zoltán mesélt karrierjéről.
A SZEOL-ban indult pályafutása
Kemenes Zoltán édesapja is futballozott, a SZEOL második csapatában játszott, innen neki is ez az indíttatás. 10 éves korába került oda a SZEOL-hoz, végig járta a ranglétrát,
Serdülő I, serdülő II , ifi I, ifi II. Abban az évben, amikor mi ifi I-esek voltunk, akkor a csapat NB I-es volt. Kovács Józsi bácsi volt az edző, 6-ból 6-ot kikaptak és utána vette át Pataki Tomi bácsi a nagycsapat irányítását, addig a mi edzőnk volt az ifi I-nél. Úgy állt fel a sorrend, hogy a nagycsapat után nem volt felnőtt második, vagyis tartalék csapat, hanem az ifi volt a következő lépés
- emlékezett vissza Kemenes Zoltán.
Volt egy emlékezetes mérkőzés, nem sokkal előtte avatták a világítást a SZEOL pályán. Harmadik meccs volt, a Honvéd ellen játszott itthon a Szeged és mi játszottuk az elő meccset, mint minden mérkőzés előtt. Az ellenfélbe volt egy bizonyos Détári Döme, ő volt a csapatkapitány. Melegítettünk keresztbe és a Taxi odaszól nekem: Figyelj csak, azt a manust fél óra után le fogják húzni. Hát úgy is lett, nyertünk 1:0-ra, az azért nagy élmény volt. Utána folyamatosan az ifibe játszottunk, abban az időszakban nem kerültem a nagycsapathoz de ott edzettem, játszani meg az ifibe játszottunk
- mesélte.
A Szegedi Dózsába került Kemenes Zoltán
Kiesett a csapat, Kaszás Gábor lett az edző és leült Kemenes Zoltánnal és édesapjával tárgyalni.
Ő szeretné, ha maradnék, de közben Nyíregyházára a testnevelés – földrajz szakra felvettek. Nagy dilemma volt, hogy mi legyen mert az a szak amire én jelentkeztem, Szegeden minden második éveben indult, épen abban az évben, mikor végeztem, nem. Első volt a tanulás. Édesapám mondta: Nézd Gábor, levelezős a gyerek, a hónapba egy hetet nincs itthon, ha ez igy neked jó, maradhat, ha nem akkor nem.
Így került a Szegedi Dózsába Kemenes Zoltán.
Nem akármilyen csapatba meg nem akármilyen nevek közé kerülten: Pócsik, Csomor, Ladányi, Pipicz, Kozma Gyuri, sorolhatnám a nagyokat. Kicsit meglepődtem, mikor bejöttem az öltözőbe, de úgy látszik, hogy nem csalódtak bennem, mert végig játszottam a meccseket
- mondta. "Szépen ment ez 1986-ig, közben volt egy nagy menetelésünk" - tette hozzá.
Az 1977/78-as idényben a szövetség háromra csökkentette az NB II. csoportjainak számát és a kiírásban szerepelt az is, hogy a legjobb tíz együttes csoportonként az új NB II.-be jut. Az elért 5. helyezéssel a Dózsa történetében először a második vonalba jutott, ahol az 1978/79-es szezonban szerepelt először. Méghozzá micsoda bemutatkozás volt a csapat részéről, hiszen sokáig versenyben is volt az NB I-be jutásért. Az első fordulóban rögtön az NB I-ből frissen kiesett nagy városi riválissal, a SZEOL AK-val került össze a csapat, és a SZEOL stadionban 3000 néző előtt megrendezett mérkőzés 2-2-es döntetlennel ért véget. A visszavágón 1979 februárjában a Dózsa-pályán 5500 néző szeme láttára még ennél is nagyobb sikert értek el, miután 2-1-re legyőzték a SZEOL-t. A nézőcsúcs az NB I-ben a Szegedi Dózsa előtt feljutó Volán SC elleni mérkőzésen született meg 1979 április 8-án, ekkor 7000 néző látta, hogy 2-2-es döntetlent ér el a Dózsa. A bajnokság végére a csapat a 2. lett.
A vásárhelyi, békéscsabai, dorozsmai és röszkei periódusok
1986-ban kiesett a Dózsa az NB III-ból és akkor jött a Kutasi László megkeresése, hogy kellene egy játékos Vásárhelyre. Ott is nagyon jó csapatba került Kemenes Zoltán, de két meccs után jött a behívó.
Leszerelés utána visszakerültem Vásárhelyre, ott két évet játszottam. Nagyon jól ment a játék, csatárt játszottam
- mesélte.
Majd jött a békéscsabai meghívó, de ott csak egy évet játszott Kemenes Zoltán, majd megkeresték megint Vásárhelyről, ahol vereség nélkül megnyerték az NB III-as bajnokságot, indultak az NB II-be.
Vágó Attila akkor Dorozsmán volt edző, NB III-ban utolsó előtti helyen voltak. Kérte, hogy menjek át, segítsek, hogy bent maradjon a csapat. Ez annyira jól sikerült, hogy azt hiszem nyolcadikként végeztünk, következőre megint megnyertük a bajnokságot. NB II-ben ugyanúgy játszottam végig, de jött egy újabb sérülés, gerincsérvem lett. Innentől kezdve volt még egy levezetőm, Röszkén játszottam vagy három évet és negyven évesen abbahagytam az aktív futballt
- foglalta össze pályafutása utolsó éveit Kemenes Zoltán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
