Amerikai futball: milliókat ragaszt a képernyők elé a Super Bowl

Milliókat ragaszt világszerte képernyők elé, döbbenetes pénzeket mozgat meg, mára pedig legalább olyan szerves része az amerikai kultúrának mint a Hálaadás vagy a Függetlenség napja.

A Super Bowl-vasárnap manapság legalább olyan jelentős „ünnepnapnak” számít az Egyesült Államokban mint a hagyományos vallási vagy állami ünnepek. Az amerikai futball-láz természetesen túlmutat az amerikai kontinensen, világszerte rengetegen ülnek képernyők elé – az európai idő szerint hajnali időpont ellenére Magyarországon is – hogy részesei legyenek ennek a globális eseménynek. Az NFL (National Football League) nagydöntője több egy egyszerű televíziós sportközvetítésnél, mára társadalmi eseménnyé nőtte ki magát, amelynek hatása az amerikai gazdaságra is kimutatható. De mi is az a Super Bowl, kik szállnak harcba ebben az évben a bajnoki címért, mennyibe kerül egy televíziós hirdetés a közvetítés alatt? Ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszolni.

Az alapok – az amerikai futball

Mielőtt nagyon belevetnénk magunkat az adatok és elképesztő statisztikák tengerébe, nem őshonos európai sport lévén néhány szóban be kell mutatnunk magát a sportot. Az amerikai futballt egy 100 yard hosszú pályán két, 11 főből álló csapat játssza. Egy NFL csapat kerete 53 főből áll, azon belül is támadókból, védőkből és egy speciális egység tagjaiből, amelyek egymást váltva lépnek pályára. A játék célja eljuttatni a labdát az ellenfél célterületére. Ha ez sikerül, az elért touchdownért hat pontot kap a csapat, ami egy eredményes jutalomrúgással hétre növelhető. Ilyenkor a rúgó játékosnak a villa-szerű kapuba kell belőnie a tojáslabdát. Touchdown eléréshez a labdát úgynevezett downok elérésével kell végigvinni a pályán. A csapat előrejuthat a labda passzolásával, melynek során az irányító a levegőben passzolja előre a labdát egyik elkapójához, vagy az egyik futójátékos sikeres futásával. A támadó csapatnak egymást követő négy próbálkozásból legalább tíz yardot kell előre haladnia. Ha ez sikerül, a labda náluk maradhat és újabb négy próbálkozáshoz jutnak, egyben közelebb kerülnek a célterülethez. Ha az ellenfél védelme megakadályozza a tíz yardos előrehaladást, a támadók negyedik próbálkozásra egy rúgással, az úgynevezett punttal átadhatják az ellenfélnek a labdát, vagy ha már az ellenfél célterületének közelében járnak, megpróbálhatnak mezőnygólt rúgni három pontért. A játék négyszer tizenöt percig tart és az a csapat nyer, aki több pontot szerez. Ez tehát tömören és leegyszerűsítve a játék lényege.

Egy kis történelem

1967 januárjában rendezték meg először az akkor még hivatalosan AFL-NFL bajnoki döntőnek nevezett meccset és egyáltalán nem mutatott semmilyen jel arra, hogy hatvan évvel később már az egyik legnagyobb médiaeseményként számolnak vele világszerte. Az 1920-ban induló National Football League konkurenciájaként 1960-ban létrehoztak egy rivális ligát, az American Football League-et. Nem ez volt az első kísérlet az NFL egyeduralmának megtörésére, de az AFL-nek sikerült olyan tévés szerződéseket kötnie, amelyekkel a korabeli nagy sztárokat is el tudták csábítani csapataikhoz az egyetemekről. Ennek eredményeképpen egyik liga sem tudott igazán előnyt kovácsolni a másikkal szemben, hiszen a legjobb játékosok vegyesen szerepeltek a két bajnokságban. Sőt, inkább csak rontotta a profi amerikai futball helyzetét az Egyesült Államokban a két szervezett közötti rivalizálás, így megállapodást kötöttek az egyesülésről. 1966-ban a két liga győztese – az NFL-ből a Green Bay Packers, az AFL-ből pedig a Kansas City Chiefs – csapott össze az első Super Bowlban, amit nemes egyszerűséggel – és azóta is – csak világbajnoki döntőként aposztrofáltak az Egyesült Államokban. A Super Bowl elnevezést egyes források szerint csak a harmadik nagydöntő után kezdték el használni. Az elmúlt 10 évben a Super Bowlt többen nézték a tévében az Egyesült Államokban, mint a többi amerikai major sport – a baseball-liga, az NBA és az NHL döntőjét – valamint az Oscar-gálát együttvéve. Pedig az első nagydöntőn a kaliforniai Santa Clarában még csak teltház sem volt a stadionban.

A televíziós közvetítések hatása

Kétségtelen, hogy a televíziózás és az élő közvetítések nagy hatást gyakoroltak a sportesemények fejlődésére. A jubileumi, ötvenedik Super Bowlt 170 országban, több mint 30 nyelven közvetítették, Amerikában pedig minden évben több mint 110 millióan követik a nagydöntő közvetítését. A hét legnézettebb tévéműsor az amerikai televíziózás történetében az előző hét Super Bowl, sőt minden idők húsz legnézettebb műsorából tizenkilenc valamelyik NFL-nagydöntő az Egyesült Államokban. Nem csoda, ha ez a különböző cégeknek is kecsegtető időpont a reklámozásra.

Míg az első Super Bowl közvetítése során egy fél perces reklámért nagyjából 40 ezer dollárt kellett fizetnie a hirdető cégnek, 2016-ban egy 30 másodperces reklámért 5 millió dollárt kellett kicsengetni. Horribilisnek tűnhet az összeg, de úgy fest megéri: egy felmérés szerint a Super Bowl-nézők 40 százaléka azt állítja, hogy a nagydöntő reklámszünetében sugárzott szpotok pozitív véleményt alakítanak ki az emberekben reklámozott brandről. Ezen felül természetesen a mérkőzésnek otthont adó város is profitál a gigaeseményből. Idén a houstoni NRG Stadion látja majd vendégül a döntő két résztvevőjét, az Atlanta Falconst és a New england Patriotsot. Bár Houstonnak a rendezés öt és fél millió dollárjába kerül – amit nem az adófizetők pénzéből finanszíroznak, hanem a Houston Super Bowl Host Committee privát nonprofit szervezet segítségével – ennek a sokszorosát, előzetes becslések alapján 350 millió dollárt kereshetnek a városba látogató szurkolók kiszolgálásával. A Super Bowl elengedhetetlen tartozéka a félidei Half Time Show, ahol rendszerint az éppen felkapott popsztárok szórakoztatják a helyszíni és tévé előtt ülő nézőket. Idén Lady Gaga felel a félidei show-műsorért, amelyet egy korábbi botrány (Janet Jackson kivillanó mellbimbója) miatt néhány másodperces csúsztatással sugároznak a tévében. A nézők 7.7 százaléka kifejezetten a félidei műsor miatt ül le a Super Bowl elé, de ami egészen megdöbbentő adat, hogy a nézők 25.8 százaléka csak a reklámok kedvéért választja a futball-döntőt. Ez persze nálunk másképpen működik, hiszen a mérkőzéseket közvetítő magyar sport televízió az amerikai reklámszüneteket elemzésekkel tölti fel, így Magyarországon nem kell csorgatnunk a nyálunka a hamburgerek, pizzák és felső kategóriás kocsik után. Megteszik ezt helyettünk az amerikaiak, akiknél a Super Bowl még a karácsonyt is felülmúlja. Egészen megdöbbentő adat, de csak Hálaadáskor fogy több étel az USA-ban mint a Super Bowl vasárnapján. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány további adat: az Egyesült Államokban a Super Bowl napján 4000 tonna guacamole fogy el, emellett 14,5 ezer tonna chips, 4000 tonna popcorn, 1,23 milliárd csirkeszárny, 32 millió pizzaszelet, valamint legalább 50 millió doboz sör.

Akiket a mérkőzés érdekel...

Az 51. Super Bowlon az Atlanta Falcons és a New England Patriots száll harcba a Lombardi-trófeáért. Magyarországon 2003-ban közvetített élőben sport televízió először NFL-döntőt, a New England akkor is résztvevője volt az eseménynek és a Carolina Pantherst egy utolsó perces mezőnygóllal verték meg, ennek köszönhetően nagyon sokan szorítanak itthon a Tom Brady vezette csapatnak. Az irányító már akkor is a gárda vezére volt és már a hetedik döntőjére készül, ahol a rekordot jelentő ötödik bajnoki címére pályázik. A másik oldalon az Atlanta Falcons második Super Bowl-ján vesz részt Houstonban, de nyerni még nem sikerült nekik egyszer sem, ám Matt Ryan vezetésével tekintélyt parancsoló szezon végén jutottak el – teljesen megérdemelten – a fináléig. A két csapattal részletesen is foglalkozunk egy későbbi cikkben.