Példás emberség a TramTrainen: azonnal segítettek Szegeden
Visszatérhetnek a hosszú sorok és a többhivatalos ügyintézés
Egy főispán szerint komoly fordulat jöhet a magyar közigazgatásban. A Világgazdaságnak nyilatkozó Tarnai Richárd úgy látja, a jelek arra utalnak, hogy a Tisza-kormány átalakíthatja a jelenlegi kormányhivatali struktúrát. Szerinte ezzel visszatérhet a korábbi, széttagolt ügyintézési rendszer, ahol az embereknek több hivatal között kellett járniuk ugyanazon ügy intézéséhez. A főispán szerint ez lassabb és jóval költségesebb működést eredményezne.
A választások után egyre több kérdés merül fel a magyar államigazgatás jövőjével kapcsolatban. Miközben országszerte zajlik az átadás-átvétel a kormányhivatalokban, egyre erősebben körvonalazódik az a vita, hogy a Tisza-kormány megtartja-e a jelenlegi kormányablakos rendszert, vagy visszatérhet Magyarország a 2010 előtti, jóval nehézkesebb közigazgatási modellhez.
A Világgazdaságnak nyilatkozó Pest vármegyei főispán, Tarnai Richárd szerint a jelenlegi rendszer egyik legnagyobb előnye az egységesség. A 2011-ben létrehozott kormányhivatali struktúrával országszerte egységes ügyintézés alakult ki, így ma már szinte bárki bárhol intézheti ügyeit az országban. A rendszer közel 2900 különböző ügy kezelésére alkalmas.
Bizonytalanságban a kormányhivatalok dolgozói
A főispán szerint jelenleg az egyik legnagyobb probléma az, hogy senki nem tudja pontosan, milyen jövő vár a területi közigazgatásra. A vezetők mandátuma az új Országgyűlés megalakulásával megszűnt, az átmeneti időszakban pedig főigazgatók irányítják a hivatalokat.
Tarnai Richárd arról is beszélt: egyelőre nem ismert, kineveznek-e új főispánokat. Szerinte Magyar Péter korábbi nyilatkozatai alapján nem sok jóra számítanak a jelenlegi struktúra hívei. A főispán hangsúlyozta, hogy a vármegyei rendszer történelmi hagyományokra épül, és – a kommunizmus időszakát leszámítva – közel ezer éve működik Magyarországon.
Visszatérhet a 2010 előtti rendszer
A Világgazdaságnak adott interjúban Tarnai Richárd két lehetséges forgatókönyvről beszélt. Az egyik szerint megmarad a jelenlegi, központosított és egységes rendszer, amelyet szerinte az elmúlt másfél évtizedben szakmai oldalról nem ért komoly kritika.
A másik lehetőség viszont az lenne, hogy újra szétválasztják az államigazgatási területeket, és visszatér a 2010 előtti dekoncentrált hivatalrendszer. A főispán szerint ez jóval több vezetőt, több hivatalt és nagyobb bürokráciát jelentene.
Lassabb és drágább ügyintézéstől tartanak
A főispán emlékeztetett arra, hogy 2010 előtt az ügyintézés sokkal körülményesebb volt. Egy-egy építkezéshez vagy lakásfelújításhoz több hivatal között kellett papírokat hordozni, és gyakran mire az ügyfél az egyik helyről a másikra ért, az előző igazolás már lejárt.
Szerinte a mostani rendszer éppen ezt a széttagoltságot szüntette meg. Úgy véli, ha ismét külön hivatalok jönnek létre, nőni fog a várakozási idő, drágább lesz az állam működése, és az embereknek több adót kell majd fizetniük a megnövekedett bürokrácia fenntartására.
A kormányablakok sorsa is kérdéses lehet
A Világgazdaság cikke szerint a folyosói pletykák arról szólnak, hogy az új kormány kiszervezheti az agrárterületet a jelenlegi rendszerből. Tarnai Richárd szerint ez dominóhatást indíthat el, amely végül a kormányablak-hálózat működését is alapjaiban alakíthatja át.
A főispán szerint a jelenlegi struktúra nemcsak a hétköznapi ügyintézésben fontos, hanem válsághelyzetekben is bizonyított. A Covid-járvány, az árvízi védekezések és az ukrán menekültek ellátása során is kulcsszerepet játszottak a kormányhivatalok és a járási rendszer.
Úgy fogalmazott: a közigazgatási rendszer olyan, mint egy Jenga-torony – ha egy elemet kihúznak belőle, könnyen összeomolhat az egész szerkezet.
További híreink:
