Szavazási érdekességek, szürreális szokások a nagyvilágból
A világ különböző országaiban számunkra érdekes, szokatlan, akár szürreális választási szabályokra, szokásokra bukkanhatunk.
Vasárnap: a választások napja
Az Egyesült Államokban a választók kedden mennek szavazni, de a világ többi része inkább vasárnapra tartogatja a szavazását. Érdekes módon azok az országok, ahol az angol a hivatalos nyelv, hajlamosak kivételt képezni e „szabály” alól. Így a kanadai polgárok hétfőn, a britek csütörtökön, az ausztrálok és az új-zélandiak pedig szombaton szavaznak. Érdekességképpen megjegyezhető, hogy egyébként korábban az Egyesült Államokban sem írták elő törvényileg a keddi napot.
Ez inkább egy tizenkilencedik századból fennmaradt szokás, amikor a gazdáknak gyakran hosszú utat kellett megtenniük a szavazóhelyiségekhez, és elegendő időre volt szükségük ahhoz, hogy visszaérjenek otthonukba a szerdai piacnapra.
Maratoni szavazások
Indiában közel kilencszázmillió választásra jogosult polgár él, ami a világ legnagyobb demokráciájává teszi az országot. Egy ekkora szavazóbázis kiszolgálása érdekében a kormány hetekig vagy akár hónapokig tartó választásokat szervez. Az utolsó nagy általános választáson amikor az indiaiak az 543 fős parlament tagjaira szavaztak, és a választás hét szakaszban, öt hét alatt zajlott le.
A világ legnagyobb területű állama ennél azért gyorsabb, de Oroszország nemcsak a tizenegy különböző időzóna miatt választ több napig. A helikopterekkel szállított urnákba leadott voksaikkal sarkköri területek lakosai, szibériai prémvadászok is élhetnek szavazati jogukkal.
Van ahol kötelező és van, ahol fiatalítanak
Minden 18 év feletti ausztrál állampolgár köteles törvény szerint regisztrálni és részt venni a szövetségi választásokon. Azok, akik nem járulnak az urnákhoz, húsz ausztrál dolláros bírság megfizetésére kötelezik.
Ez ugyan nem egy nagy összeg, de ha valaki elfeledkezik ennek befizetéséről, súlyosabb büntetésre és polgári peres eljárásra is számíthat.
Míg Amerikában huszonegyedik születésnapjuk előtt alkohollal sem szolgálják ki a fiatalokat, addig Brazíliában már tizenhat évesen szavazni mennek a tinédzserek. 1988 óta ugyanis számukra is megengedett részt venni a választásokon. Azok, akik betöltötték tizenhatodik életévüket, szintén szavazhatnak Ausztriában, Argentínában és Nicaraguában. Európában Németország egyes államai lehetővé tették a tizenhat évesek számára a helyi és állami választásokon való részvételt, és 2014-ben először 16 éves kortól a skót fiatalok is szavazhattak egy népszavazáson.
Kreatív módszerek a szavazóhelyiségekben
Ott, ahol a lakosság nagy része analfabéta, igencsak nagy problémát jelent a tiszta választások megrendezése. Annak érdekében pedig, hogy az írástudás hiánya ne okozzon túl nagy galibát, kreatív módszerekkel igyekeznek kiküszöbölni ez az „aprócska” hiányosságot.
Így Gambiában például a polgárok szavazataikat üveggolyókkal adják le, amelyeket színkódolt, az általuk választott jelölt fényképével ellátott fém hordókba dobnak.
A választási csalás elkerülése érdekében pedig ezekbe a hordókba még csengőket is szerelnek, mely megszólal, ha landol benne egy golyócska. Ekkor ha a megfigyelők több csengetést hallanak, tudják, hogy valaki megszegte a szabályokat.
Észak-Koreában csak egyetlen jelölt és lista lehetséges, ott holmi ikszelésre nincs is lehetőség. Persze ellenszavazásra elvileg egy jelölt esetében is van mód: a szavazólapot egy zöld vagy egy piros uránba dobhatják be a választók, előbbi azt jelenti, hogy egyetértenek a jelölt személyével, utóbbi, hogy nem. Mindeközben a szavazóbiztosok árgus szemekkel figyelik az urnákat, így rendszerint elutasító voks nemigen érkezik.
