Brüsszelben mást képvisel a Tisza Párt, mint itthon hirdet
Az elmúlt évek európai parlamenti szavazásai alapján egyre világosabb kép rajzolódik ki a Tisza Párt brüsszeli politikájáról. A Magyar Nemzet összegzése szerint a párt képviselői több, Magyarország jövőjét alapvetően érintő kérdésben is olyan álláspontot képviseltek, amely szembemegy a magyar kormány és a hazai választók többségének érdekeivel. A migráció, a háború, Ukrajna uniós csatlakozása, az energiapolitika vagy éppen a rezsicsökkentés ügye mind olyan terület, ahol a tiszás voksok következetesen a brüsszeli fősodor irányába mutattak.
Vitás ügyek sora mellett a Tisza Párt Brüsszelben
A cikk szerint a Tisza Párt európai parlamenti képviselői 2024 októberében megszavazták az illegális migrációt ösztönző uniós migrációs paktum gyors hatályba léptetését. Ez a döntés nemcsak a kötelező betelepítési mechanizmus miatt váltott ki komoly vitákat, hanem azért is, mert jelentős pluszforrásokat irányított volna a migránsok ellátására. A szavazás idején Magyar Péter nem volt jelen, miközben párttársai támogatták az indítványt.
2025 tavaszán újabb konfliktusos ügy került napirendre: a háború és Ukrajna kérdése. Márciusban Magyar Péter neve előterjesztőként szerepelt az Európai Parlament egyik legkeményebb háborúpárti dokumentumán, majd később levetette nevét a javaslatról, a tiszás képviselők pedig nem szavaztak.
Áprilisban azonban már egyértelműen kiálltak a háborús politika, Ukrajna EU-tagságának felgyorsítása és a migrációs paktum végrehajtása mellett.
Energiapolitika és rezsicsökkentés célkeresztben
Különösen éles bírálatot kapott a Tisza Párt energiapolitikai álláspontja. A Magyar Nemzet felidézi: 2025 júniusában a párt képviselői megszavazták a Tisztaipar-megállapodásról szóló határozatot, amely Magyarország orosz energiaszállításainak leállítását követelte volna.
A számítások szerint ez egy átlagos magyar család számára akár évi félmillió forintos többletterhet is jelenthetne.
A cikk hangsúlyozza, hogy ezzel párhuzamosan a tiszás EP-képviselők a rezsicsökkentés megszüntetését célzó indítványokat is támogatták, mind 2024 novemberében, mind szakbizottsági szinten.
Gazdák, vízhasználat és brüsszeli lojalitás
A gazdatársadalmat érintő kérdésekben sem alakult másként a tiszás álláspont. 2025 májusában a párt képviselői megszavazták az ingyenes mezőgazdasági vízhasználat eltörlését szorgalmazó uniós jelentést, amely a víz teljes költségének áthárítását célozta. Ez a döntés élesen szembement a magyar kormány agrárpolitikájával és a termelők érdekeivel.
A Magyar Nemzet arra is kitér, hogy
a Tisza Párt több alkalommal támogatta Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt a vele szemben benyújtott bizalmatlansági indítványok során.
A szavazások mintázata alapján a lap szerint a párt képviselői sokszor inkább az Európai Néppárt és a brüsszeli elit politikai irányvonalát követték, mintsem a magyar érdekeket képviselték volna.
Következetes minta rajzolódik ki
A lap összegzése szerint a Tisza Párt nemcsak felszólalásaiban, hanem szavazataival – vagy éppen távolmaradásaival – is rendszeresen olyan döntésekhez járult hozzá, amelyek hosszú távon befolyásolhatják Magyarország mozgásterét.
A migrációs paktum, a háború finanszírozása, Ukrajna EU-tagsága, a rezsicsökkentés és a gazdák terheinek növelése mind olyan ügyek, ahol a tiszás álláspont élesen eltér a magyar emberek érdekeitől.
A Magyar Nemzet szerint ezek a brüsszeli szavazások világosan megmutatják, milyen irányt képviselne a Tisza Párt kormányzati szerepben is.
A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.
