Szegedi nyugdíjas a fanyalgóknak: Akinek nem kell a nyugdíjemelés, adja vissza!
A kormány megőrizte a nyugdíjak értékét, a baloldal lerombolná +videó
A nyugdíjasok számára is döntő a választások tétje. Közel ötven százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóereje 2010 óta.
A nyugdíjasok számára is komoly tétje van a közelgő választásoknak – hangsúlyozta Gulyás Gergely, miután a Human Rights Watch bíráló jelentést tett közzé a magyar nyugdíjasok helyzetéről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nincs ok feltételezni, hogy egy esetleges új baloldali együttműködés – akár egy Demokratikus Koalíció–Tisza-féle konstrukció – eltérne attól a megszorításokra épülő politikától, amelynek korábban éppen az idősek voltak a legnagyobb vesztesei.
Gulyás Gergely elmondta: a Human Rights Watch jelentésére válaszul tájékoztató levelet írt a szervezetnek, amelyben részletesen bemutatta a magyar kormány elmúlt másfél évtizedben meghozott nyugdíjpolitikai döntéseit. A miniszter szerint a jelentés figyelmen kívül hagyja a tényeket, és nem veszi számításba azokat az intézkedéseket, amelyek érdemben javították az idősek helyzetét Magyarországon.
Értékállóság helyett növekedés
A kormány egyik legfontosabb vállalása az volt, hogy megőrzi a nyugdíjak értékét, ezt pedig nemcsak teljesítette, hanem túl is teljesítette – hangsúlyozta a miniszter. Míg 2010-ben az átlagnyugdíj 97 ezer forint volt, addig 2026 januárjára – a 13. havi nyugdíjjal és a 14. havi nyugdíj első részletével számolva – havi bontásban már 286 ezer forint fölé emelkedik.
Ez azt jelenti, hogy az infláció figyelembevételével is közel 50 százalékkal, pontosabban 48 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóereje a jelenlegi kormányzás időszakában. A miniszter kiemelte: 2026 elején 3,6 százalékos nyugdíjemelés történt, a 13. havi nyugdíjat pedig a jövőben is minden érintett megkapja.
14. havi nyugdíj és európai összevetés
Az idei évben elindult a 14. havi nyugdíj bevezetése is, amelynek első részletét már kifizetik, a következő ciklusban pedig teljessé válik. Gulyás Gergely szerint ez szintén azt mutatja, hogy a kormány hosszú távon gondolkodik, és nem megszorításokkal, hanem kiszámítható jövedelemmel kívánja segíteni az időseket.
A miniszter kitért az úgynevezett helyettesítési rátára is, amely azt mutatja meg, hogy a nyugdíj a korábbi kereset hány százalékát teszi ki. Magyarországon ez a férfiaknál 78 százalék, míg az uniós átlag 68, az OECD-országok átlaga pedig mindössze 63 százalék. A nőknél a magyar mutató 72,8 százalék, ami szintén meghaladja az európai és nemzetközi átlagot.
Baloldali múlt, ismert következmények
Gulyás Gergely emlékeztetett: a baloldali kormányok idején a nyugdíjak reálértéke csökkent, a 13. havi nyugdíjat elvették, és éppen a gazdasági válság időszakában tették a legkiszolgáltatottabbá az időseket. A Horn Gyula-, majd a 2002 és 2010 közötti időszakban is romlott a nyugdíjak helyzete.
A miniszter szerint ma is ugyanazok a politikai szereplők állnak a baloldal mögött, akik korábban megszorításokat vezettek be. Éppen ezért – fogalmazott – a nyugdíjasok számára kulcskérdés, hogy ne térjen vissza az a politika, amelynek ők voltak a legnagyobb vesztesei.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: aki a nyugdíjak értékének megőrzését, sőt növelését, a 13. és 14. havi juttatásokat, valamint a kiszámítható jövőt tartja fontosnak, annak egyértelmű választási lehetősége van: a kormányoldal politikája jelent garanciát az idősek biztonságára.
További híreink:
