A 13. havi nyugdíj eltörléséről beszél Bokros Lajos
Brüsszel karbonadója padlóra küldi az európai ipart
Az uniós karbonadó mesterségesen hajtja fel az energiaárakat. Brüsszel zöldítési tervei versenyhátrányt okoznak.
Az Európai Unió klímapolitikája egyre látványosabban fordul saját gazdasága ellen. A Századvég friss elemzése szerint az uniós emissziókereskedelmi rendszer, az úgynevezett ETS mára olyan mértékben megemelte az energiaárakat, hogy az európai ipar súlyos versenyhátrányba került az amerikai és a kínai szereplőkkel szemben. Miközben Brüsszel klímavédelmi zászló alatt emel újabb és újabb terheket, az energia ára Európában már most is kétszerese az Egyesült Államokban vagy Kínában tapasztalható szintnek.
Karbonadó Európa ellen
A Századvég szerint az ETS lényegében egy speciális karbonadó, amely mesterségesen drágítja az energiatermelést. Egy uniós erőműnek 2024-ben közel háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna szén-dioxid-kibocsátás után, mint egy amerikai energiavállalatnak, és ötször annyit, mint egy kínai versenytársnak. A 2026-os év elején a kvótaárak tovább emelkedtek, tonnánként 90 euró közelébe, miközben az Egyesült Államokban 25 dollár alatt, Kínában pedig 10 dollár alatt maradt ez az összeg.
Ez a különbség nemcsak számokban mérhető. Az európai ipar egyszerre fizeti meg a mesterségesen felvert villamosenergia-árakat és saját kibocsátásai után a kvóták költségeit is, ami súlyosan rontja a kontinens versenyképességét.
A brüsszeli zöldfordulat ára
A fordulópontot az Ursula von der Leyen-féle Európai Zöld Megállapodás hozta el, amely szigorította a kibocsátási célokat és beszűkítette a kvótakínálatot. A koronavírus-járvány idején ez kevésbé látszott, ám a gazdaság újraindulásával, az energiaválsággal és a szankciós politikával együtt a karbonköltségek robbanásszerűen jelentek meg az árakban.
A Századvég rámutat: az EU hozzájárulása a globális szén-dioxid-kibocsátáshoz mindössze 6 százalék, mégis itt a legszigorúbb és legdrágább a szabályozás. Egy tonna szén-dioxid hatása az éghajlatra azonban ugyanakkora, függetlenül attól, hogy Európában, Amerikában vagy Ázsiában bocsátják ki.
Politikai ellenállás és magyar álláspont
A rendszerrel szembeni kritika már nemcsak elemzőktől érkezik. Orbán Viktor egy nemzetközi sajtótájékoztatón kijelentette: az ETS mesterségesen emeli az energiaárakat, és kivezetése akár 20 százalékos azonnali árcsökkenést hozhatna. Csehország új miniszterelnöke, Andrej Babiš az ETS felfüggesztését sürgette, míg Robert Fico szlovák kormányfő egyenesen „őrületnek” nevezte a rendszert.
Ennek ellenére Brüsszel tovább terjeszkedne. Az ETS–2 bevezetése a lakossági fűtést, a közlekedést és a mezőgazdaságot is érintené, ami a Századvég becslése szerint Magyarországon ellehetetlenítené a rezsicsökkentést, és akár 870 forintra emelné a benzin literenkénti árát.
A Századvég Európa Projekt-kutatása szerint a karbonadó nemcsak gazdasági, hanem társadalmi ellenállásba is ütközik. Az uniós polgárok 59 százaléka, a magyarok 79 százaléka elutasítja az ipart sújtó karbonadók következményeit. Az új, lakosságot is érintő ETS–2 bevezetését Magyarországon már a válaszadók 81 százaléka utasítja el.
Miközben Brüsszel tovább emelné a terheket, egyre világosabb: az európai gazdaság és a polgárok fizetik meg egy olyan klímapolitika árát, amely sem gazdaságilag, sem környezetvédelmi szempontból nem hozza a várt eredményeket.
További híreink:
