Politika

Nagy Márton: Cash flow problémák a költségvetésben

Nagy Márton: Cash flow problémák a költségvetésben

2024. augusztus 21., szerda
Fotó: Balogh Zoltán
Nagy Márton: Cash flow problémák a költségvetésben

Fontos lenne idén újraindítani a gazdasági növekedést, ugyanakkor látni kell, hogy a fogyasztást gátló óvatossági motívum oldódása hosszabb időt vesz majd igénybe, több türelemre van szükség – erről beszélt egyebek mellett az Indexnek adott interjújában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Fotó: Balogh Zoltán. 

 

Idén a költségvetési egyensúlyhoz való visszatérés mellett történhet meg a gazdaság újraindítása – hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjújában. 

Szerinte a költségvetési politikának a cash-flow-szemléletet kell követnie, az energiaárak kiadásnövelő, a fogyasztáscsökkenés bevételzsugorító hatása után idén a magas kamatok adósságszolgálati költségeit kell kitermelni. 


– Fontos lenne idén újraindítani a gazdasági növekedést, ugyanakkor látni kell, hogy a fogyasztást gátló óvatossági motívum oldódása hosszabb időt vesz majd igénybe, több türelemre van szükség. Sőt, a háború továbbra is akadályozza az újraindítást, a költségvetési és monetáris politika pedig a saját dolgával van elfoglalva, ezért csak fokozatos helyreállásról beszélhetünk. Ne felejtsük el, hogy pont a belgazdaság, tehát a belkereskedelem és belső piacokra értékesítő ipar az, amire a legnagyobb hatása van a fiskális és monetáris politikának transzmissziós szempontból, ezzel szemben a külső keresletre nincs ráhatásuk – fogalmazott a tárcavezető. 

Elmondta: idén a növekedés két százalék körül lehet, és jövőre pedig megcélozható a négy százalék. 

De nem csak erre kell figyelnünk. Legalább ennyire fontos, hogy a gazdasági növekedés bevonó jellegű legyen, azaz a konjunktúrából minden társadalmi réteg részesüljön

– jelezte.

A beruházások és az export negatívan, addig a kiskereskedelmi forgalom, a turizmus és a szolgáltatások pozitívan hatnak a növekedésre. A nemzetgazdasági miniszter szerint nagy kérdés az, hogy a fogyasztás miért nem nő gyorsabban, miközben tíz százalék körüli reálbér-emelkedést és jelentős hitelkiáramlást látunk a lakosságnál – főleg a piaci személyi és a lakáshiteleknél. 

Azt könnyű megérteni, mi történik az exporttal és az iparral, látjuk a külpiacok, a német gazdaság gyengélkedését, a járműipari problémákat, de az kevésbé látható, hogy a lakosság tekintetében hová megy a pénz. Mondhatom, hogy itt van egy fogyasztási puzzle

– mondta.

Elmondása szerint a lakosság megtakarít, pénzügyi és lakásvagyonát növeli, a bruttó megtakarítási ráta már elérte a 15 százalékot, ami jelentősen nagyobb, mint a több évtizedes átlag. Mindez arra utal, hogy erős az óvatossági motívum. Az óvatossági motívum fennmaradása pedig rossz – emelte ki.

Szerinte a továbbra is fennmaradó háborús fenyegetettség pedig hátráltatja az óvatossági motívum oldódását, a fogyasztás és a beruházás felfutását.

Úgy fogalmazott: mintha a középréteg és az átlag alatti jövedelműek még óvatosabbá váltak volna. Emellett az is érdekes a számok alapján, hogy fontosabb számukra az otthonteremtés és az elmaradt lakásvásárlások pótlása, mint az elmaradt fogyasztás pótlása.

A lakosságnak a lakhatási kérdések, a lakhatás biztonsága fontosabbak, mint akár a magasabb élelmiszer-fogyasztás. A lakhatás fontosabb, mint a fogyasztás helyreállítása

– emelte ki.

A költségvetési egyensúly kapcsán megjegyezte: meg kell találni az egyensúly megteremtésének és a gazdasági növekedés újraindításának összhangját, mert a kettő „kéz a kézben” jár. Felidézte: idén 4,5, jövőre 3,7, 2026-ban pedig három százalék alatti GDP-arányos hiánnyal számol a kormány. – Már idén nulla lesz az elsődleges hiány, és a kamatkiadások csökkenésének ütemében kell a költségvetési hiánypályát is csökkenteni. Abszolút értelemben ez semleges, relatív értelemben a tavalyi évhez hasonlítva viszont erősen restriktív költségvetés. Nem is beszélve a restriktív monetáris politikáról, ami 2,5 százalékos pozitív reálkamatot tart fenn. Persze közép-hosszú távon azt szoktuk mondani, a költségvetési egyensúly azért fontos, hogy visszatérjünk a fenntartható növekedési pályára. Ugyanezt mondjuk a monetáris politika és az infláció tekintetében, hiszen az árstabilitás is a fenntartható növekedést segíti. Ugyanakkor rövid távon a növekedési álmokról le kell mondani, 

az egyensúlyhoz való gyors visszatérés gátolja, illetve késlelteti a gazdaság újraindítását.

 

A költségvetési hiány növekedését a gyors és hatékony válságkezelés indokolta. A költségvetésnek tehát nincs strukturális problémája, az alapvető adórendszerhez tehát nem szabad hozzányúlni – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy a monetáris politika fékezi-e a gazdasági növekedést, Nagy Márton kifejtette:

– Küklopsz üzemmódban vannak. Csak az infláció érdekli a jegybankot. Az infláció most négy százalék körül mozog. A növekedés újraindítását már el lehet kezdeni egy ilyen inflációs közegben. Valójában most már inkább az inflációs várakozásokat és félelmet kell lejjebb szorítani. A Századvég szerint a lakosság még mindig hét-nyolc százalékos inflációt érzékel, szemben a négyszázalékos tényadattal. A nagy kérdés, hogy a jegybank mikor ereszt ki és nyitja meg a pénzcsapokat. Jelen pillanatban a Magyar Nemzeti Bank nem foglalkozik a hitelösztönzéssel, sem NHP, sem NKP, sőt a bankok egyre magasabb tőkekövetelményekkel szembesülnek, ami inkább a hitelezés visszafogása irányába hat. 

Szerinte a jelenlegi reálkamat- és makrogazdasági környezetben megengedhető célzott hitelösztönző program.


A tárcavezető azt is elmondta: reméli, jövőre már „békeköltségvetést” lehet letenni az asztalra, az alacsonyra csökkenő infláció és a kamatok, valamint a célzott gazdaságpolitikai beavatkozások, melyek a lakosságot és a kkv-kat támogatják, együtt a gazdaság számára magasabb sebességfokozat elérését teszik lehetővé.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.