Elfajult Lánczi Tamás és Ligeti Miklós vitája a Tranziton

Magyarországot kívülről komoly támadás, fenyegetés éri, a szuverenitását megpróbálják elhappolni, elvitatni – mondta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a tihanyi Tranzit fesztiválon. Lánczi Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a világban olyan változások zajlanak, amelyek aláássák, megrendítik a nemzetállami szuverenitást, ezt számos ország, köztük Magyarország is érzi. 

Az EU trükközne a szuverenitással

Emlékeztetett arra, hogy a hidegháborúban és azelőtt a kémkedés bevett formái és a nemzetközi háborúk voltak a szuverenitás megsértésének fontos momentumai. Ezek viszonylag egyszerűen tapinthatók voltak, az 1990-es évek után azonban létrejött egy szürkezóna: magukat nem politikai szervezetként definiáló csoportosulások, politikai nyomásgyakorló szervek kezdtek el a nemzetállami szuverenitás ellen dolgozni, és komoly kihívást jelentenek a multinacionális cégek által üzemeltetett informatikai platformok is.
Rámutatott, a jelenség visszaszorítására születnek egyre-másra szuverenitásvédelmi törvények, legutóbb Franciaországban fogadtak el ilyet, az amerikai mintára alkotott jogszabály összehasonlíthatatlanul erőteljesebb a magyarnál. 

– jelezte.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondta, a szuverenitásnak a belső, a polgárokra vonatkoztatott dimenzióját tartja lényegesnek. Szuverén-e az a nép, az a polgár, akit a saját választott kormánya nem tekint partnernek, nem tekint kellően felelősnek, hiszen kérdés és felhatalmazás nélkül elveszi a pénzét, eltitkolja, mire költi azt és nem tekinti annyira felnőttnek, hogy erre választ adjon – tette fel a kérdést. Szerinte a jelenlegi magyar hatalom nem tekinti partnernek a magyar népet, aminek a saját kormányával szemben nincs olyan autoritása és szuverenitása, amely ahhoz kellene, hogy számon kérje, elszámoltassa, lássa, mire megy el a pénze és az jó-e neki. A magyar társadalom nincs abban a helyzetben, hogy megkapja a szükséges információkat annak eldöntéséhez, hogy jobb hely lett-e Magyarország 2010 óta, vagy sem – fogalmazott.

Külföldről pénzelt politikai tevékenység civil álruhában

Lánczi Tamás válaszában azt mondta, egy olyan szervezet képviselője vonja kétségbe a magyar kormány legitimitását, amely mögött semmilyen legitimáció nincs, és kikiáltotta magát a korrupció elleni harc hősévé. – Ha valakinek a korrupcióval problémája van, a legegyszerűbb, ha megpróbál közhatalmat szerezni: elindul a választásokon, kéri a magyar emberek bizalmát, képviselő lesz, többségbe kerül a parlamentben, kormányt alakít és akkor fel tud lépni a vélt, vagy valós korrupció ellen – fűzte hozzá. 

Lánczi Tamás hangsúlyozta: 

A jogi igazgató úgy vélekedett, hogy a polgár a biztonságot, a korrupció elleni küzdelmet, a jó közérzetet az államhatalommal együttműködésben maga teremti meg és tartja fenn, az államnak nincs privilégiuma, monopóliuma arra, hogy ő határozza meg, mi a közpolitika és mi a korrupció elleni küzdelem kerete.

A külföldi ügynököknek viselni kell a billogot

Lánczi Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar jogszabályok elég világosak: a közhatalom gyakorlásának van egy rendje, ezt a rendet kívülről megpróbálják befolyásolni, felforgatni. Miért fontos az Egyesült Államok adófizetőinek, hogy Magyarországon küzdjenek a korrupció ellen, miért fontos, hogy társadalmi, politikai ügyekben nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra és megpróbálják a legitimációját gyengíteni? – kérdezte, majd hozzáfűzte, hogy modern világjelenségről van szó, ellene sok ország, maga az Egyesült Államok is küzd a saját területén

– mondta vitapartnerének Lánczi Tamás. Úgy vélte, mindenkinek lehet véleménye, de ha azt külföldi pénzekből erősítik fel, abból médianyilvánosságot vásárolnak, dezinformációkat terjesztenek, az közügy, ez ellen minden államnak fel kell lépnie.