Bauer Bence: a probléma az mindig is ott volt, csak nem akarták látni

Bauer Bence az MCC Magyar-Német Intézetének az Európai Együttműködésért igazgatója az MCC szegedi képzési központjában tartott előadást a német kormány félidős mérlegéről. Az igazgató lapunknak nyilatkozott a Németországot érintő politikai, társadalmi, gazdasági és közéleti kérdésekben.

Bauer Bence egész életét Németországban töltötte, ott végzett egyetemet, Magyarországra 15 éve tért vissza. Mindkét országban jogi végzettséggel rendelkezik. Három éve csatlakozott az MCC-hez, és megalakult a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért.

A pártok közötti ellentétek

Az igazgató a német politikával kapcsolatban úgy kezdte gondolatmenetét, hogy nagyon sok minden megváltozott az utolsó években. A '80-as évektől kezdve a zöldek, a '90-es évektől a posztkommunista PDSZ jelent meg, és 2013 óta pedig van az AFD (Alternative für Deutschland), így aztán a többi, kisebb párttal együtt, összesen nyolcan vannak a Bundestagban.

 Így aztán három pártra volt szükség - fűzte hozzá Bauer Bence.

A törekvések megvoltak az összefogásra, azonban a játszma megfordult, a kicsik mondták meg, hogy melyik nagynak adják a kancellári széket. Azért is alakultak így a dolgok, mert 16 év kormányzás után a Kereszténydemokrata párt kiürülni látszott szellemileg, tartalmilag és személyzetileg is. A kisebb pártok inkább a Szociáldemokratákat próbálták meg.

Ez egy progresszív koalícióként indult, és ez volt az egésznek a mozgatórugója - hangsúloyzta.

A fegyveres konfliktusok befolyásoló ereje

A Zöld párt volt az, amely a legradikálisabb fordulatot írták le ebben a kérdéskörben, ők mindig úgy ítéltéték meg, hogy nem szabad fegyvereket szállítani a krízisrégiókba, hanem béketárgyalásokkal kell konfliktusokat rendezni. Pálfordulat állt be: mindent fordítva gondolnak azóta.

Jelenleg az Izraelben zajló fegyveres konfliktus is nehezíti a német koalíciós kormány munkáját. Október 7-én, amikor a Hamasz megtámadta Izraelt, akkor Németországban országszerte városokban tömegek vonultak az utcákra, és elítélték Izraelt. Izrael-ellenes szlogeneket hangoztattak, izraeli zászlókat égettek és

Bauer Bence kifejtette, hogy a morális politikát illetően kettő alapvető tétel volt: sose legyen többé Auschwitz, illetve minden háborúnak a kezdetét kell venni, és meg kell akadályozni.

Németország migrációs politikájának bukása

Jelenleg 32-33 százalékot kapnának a koalíciós pártok, mind a hárman, ez egy katasztrofális érték a kormány számára, hiszen két év alatt húsz százalékpontot veszítettek. 

Merkel kancellár asszony egy nagyon liberális migrációs politikát vitt, a  "nyitott kapuk" politikáját folytatta. Olyan pártok kerültek kormányra, akik ezt nagyon jónak tartották, legnagyobb mértékben a Zöld párt tagjai.

A migrációt nem korlátozzák, és nem próbálják visszafogni, gyakorlatilag nincs semmilyen ellenszer.

Nemcsak a 2015-ben érkezők, de a másod, illetve harmadgenerációs bevándorlók egyaránt jelen vannak. "A probléma az mindig is ott volt, csak nem akarták ezt látni, nem akartak arról hallani" - állapította meg az intézeti igazgató. Ez most radikálisan jelentkezik, a német zsidó lakosság jelentős része jelenleg nem érzi magát biztonságban.

A Covid, hatásai, az energiaválság, a migrációs válság, továbbá az általános társadalmi tendenciák, a woke mozgalmak, az identitáspolitika, a zöldek különböző elképzelései: mind-mind fokozzák a társadalmi ellenérzést és feszültséget. 

adódik még ehhez. A CDU pártja nem tud hiteles lenni, mert mindazt kellene kritizálnia, amit ő maga döntött 2-3-4 évvel ezelőtt, ez így nem reális, nem tudnak ellenzék lenni - fejtette ki.

Időközi választás lehetősége

Nem érdekük - tette hozzá Bauer Bence. Azt csak úgy lehetne elérni, hogy megkérdőjelezik Olaf Scholz a kancellárságát, és felteszik a bizalmi kérdést, ezt el kellene veszítenie. Ezután dönt a német államelnök arról, hogy feloszlatja-e a Parlamentet, milyen határidővel, és mindezek után írnának ki új választásokat.

Borítókép: Simon Erika