Politika

Nézőpont: háromnegyeddel nyerne a Fidesz az EP-választáson, ha most tartanák

Nézőpont: háromnegyeddel nyerne a Fidesz az EP-választáson, ha most tartanák

2023. január 9., hétfő
Nézőpont: háromnegyeddel nyerne a Fidesz az EP-választáson, ha most tartanák

Ha most vasárnap tartanák az európai parlamenti (EP-) választásokat, a kormánypárt 56 százalékot szerezne és számos ellenzéki törpepárt kiesése miatt ez akár a mandátumok háromnegyedét is jelenthetné számára; az országos pártverseny állása lényegében változatlan 2022 ősze óta - olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásáról szóló közleményben, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez.

Közel ötszáz nappal a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás előtt kulcskérdés, hogyan szerepelnének a magyar pártok a megmérettetésen. A tavaly áprilisi kiütéses verseny után láthatóan nem talált még magára az ellenzék, így a jelenlegi helyzetben aligha tudja megszorítani a kormányoldalt" - írták a január 2-4. között ezer ember telefonos megkérdezésével végzett kutatás alapján.

A felmérés szerint egy feltételezett EP-választáson a megkérdezettek több mint fele jelezte, hogy részt venne azon.

  • A szavazók 56 százaléka a Fidesz-KDNP közös listájára szavazna, amely a kormánypártok 2009-es csúcseredményének felelne meg.
  • Második helyen, 14 százalékkal, a Demokratikus Koalíció (DK) végezne, amely enyhén kevesebb, mint a 2019-es eredménye.
  • A Momentum 6 százalékot érne el, amely a 2019-esnél 4 százalékponttal kevesebb.
  • A Mi Hazánk 6 százalékot kapna, akár a Jobbik négy éve. Ez a DK számára 3, a Momentumnak és a Mi Hazánknak 1-1 mandátumot jelentene a kiosztható 21-ből - sorolták.

Hozzátették: az összes többi párt az ötszázalékos küszöb alatt szerepelne, összesen a szavazni szándékozók 18 százaléka szavazna ilyen pártra, akik közül 14 százalékot a 2022-es baloldali közös listán szereplő politikai erők kapnának (a maradék 4 százalékot a Kétfarkú Kutyapárt).

Mint írták, a négy, küszöb feletti párt között szétosztható mandátumok miatt a Fidesz-KDNP akár 16 mandátumot is szerezhetne, vagyis hárommal többet, mint 2019-ben, és ez az összes kiosztható mandátum több mint háromnegyedét jelentené.

Ha a küszöb alatti pártoktól sikerül átcsábítania szavazókat a DK-nak és a Momentumnak, az természetesen a mandátumarányokra is hatással volna - fűzték hozzá, azzal együtt, hogy 2019-ben mindketten eredményesen jártak el a baloldali szavazatszerzésben: az LMP nem is szerzett mandátumot.

Most ugyanakkor az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sincs tárgyalóhelyzetben, Jakab Péter és Márki-Zay Péter viszont szeretne alkupozícióba kerülni - olvasható az elemzésben.

A következő ötszáz nap minden bizonnyal sok fordulatot tartogat még a baloldali pártok versenyében és megállapodásaiban. Ehhez képest 2023 elején az országos pártpreferencia adatok kevesebb dinamikát mutatnak" - írták.

Az országgyűlési választási részvételüket biztosra ígérők (az összes válaszadó több mint héttizede) válaszai alapján a Fidesz stabilan vezet (48 százalék) és a Demokratikus Koalíció (7 százalék) is őrzi vezető helyét a baloldali összefogás egykori pártjai között. Mindkét párt az augusztusi szintjén áll, az októberi erősödésüket nem tudták megismételni.

A Mi Hazánk (5 százalék) továbbra is a harmadik legerősebb párt, egyúttal a második legerősebb ellenzéki erő - írták.

A többi baloldali párt kevesebb mint fele akkora támogatottsággal rendelkezik, mint a "Gyurcsány-párt".

A Nézőpont szerint nem véletlen, hogy a 3 százalékos Momentum "mindeddig eredménytelen" elnöke, Gelencsér Ferenc maga helyett Donáth Annát ajánlja az ellenzék vezetésére, miközben a szintén 3 százalékos Jobbik - a hírek szerint - képtelen volt decemberben kongresszust összehívni.

A nemrég még a legnagyobb országos szervezeti háttérrel rendelkező MSZP (1 százalék) továbbra sem tudta visszafordítani zsugorodását, az LMP (1 százalék) pedig a tavalyi tisztújítás óta sem tudott kitörni a kiszolgáltatott törpepárti szerepből - állapították meg.

A felmérés szerint érthetővé teszi Karácsony Gergely "pártok fölé" emelkedési kommunikációs kísérletét, hogy a főpolgármester egykori pártja, a Párbeszéd (0 százalék) támogatottsága továbbra sem kimutatható. A Jakab-féle Nép Pártján (1 százalék) ugyanakkor mérhető.

A baloldal év eleji "gyengélkedését" támasztja alá, hogy a baloldali érzelmű szavazók több mint fele, kilenc hónappal az országgyűlési választást követően sem képes pártot választani magának - írták.

A tavaly áprilisi "közös lista pártjai" közösen legfeljebb 36 százalékot kapnának, azaz ugyanannyit, mint kilenc hónapja.

Azt is egyfajta ellenzéki válságjelenségnek tartja a Nézőpont Intézet, hogy a kormánykritikát gyakorló és ellenzékváltást szorgalmazó kétfarkúak 4 százalékon állnak.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.