Ha most vasárnap tartanák az európai parlamenti (EP-) választásokat, a kormánypárt 56 százalékot szerezne és számos ellenzéki törpepárt kiesése miatt ez akár a mandátumok háromnegyedét is jelenthetné számára; az országos pártverseny állása lényegében változatlan 2022 ősze óta - olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásáról szóló közleményben, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez.
Közel ötszáz nappal a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás előtt kulcskérdés, hogyan szerepelnének a magyar pártok a megmérettetésen. A tavaly áprilisi kiütéses verseny után láthatóan nem talált még magára az ellenzék, így a jelenlegi helyzetben aligha tudja megszorítani a kormányoldalt" - írták a január 2-4. között ezer ember telefonos megkérdezésével végzett kutatás alapján.
A felmérés szerint egy feltételezett EP-választáson a megkérdezettek több mint fele jelezte, hogy részt venne azon.
Hozzátették: az összes többi párt az ötszázalékos küszöb alatt szerepelne, összesen a szavazni szándékozók 18 százaléka szavazna ilyen pártra, akik közül 14 százalékot a 2022-es baloldali közös listán szereplő politikai erők kapnának (a maradék 4 százalékot a Kétfarkú Kutyapárt).
Ha a küszöb alatti pártoktól sikerül átcsábítania szavazókat a DK-nak és a Momentumnak, az természetesen a mandátumarányokra is hatással volna - fűzték hozzá, azzal együtt, hogy 2019-ben mindketten eredményesen jártak el a baloldali szavazatszerzésben: az LMP nem is szerzett mandátumot.
Most ugyanakkor az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sincs tárgyalóhelyzetben, Jakab Péter és Márki-Zay Péter viszont szeretne alkupozícióba kerülni - olvasható az elemzésben.
A következő ötszáz nap minden bizonnyal sok fordulatot tartogat még a baloldali pártok versenyében és megállapodásaiban. Ehhez képest 2023 elején az országos pártpreferencia adatok kevesebb dinamikát mutatnak" - írták.
Az országgyűlési választási részvételüket biztosra ígérők (az összes válaszadó több mint héttizede) válaszai alapján a Fidesz stabilan vezet (48 százalék) és a Demokratikus Koalíció (7 százalék) is őrzi vezető helyét a baloldali összefogás egykori pártjai között. Mindkét párt az augusztusi szintjén áll, az októberi erősödésüket nem tudták megismételni.
A Mi Hazánk (5 százalék) továbbra is a harmadik legerősebb párt, egyúttal a második legerősebb ellenzéki erő - írták.
A Nézőpont szerint nem véletlen, hogy a 3 százalékos Momentum "mindeddig eredménytelen" elnöke, Gelencsér Ferenc maga helyett Donáth Annát ajánlja az ellenzék vezetésére, miközben a szintén 3 százalékos Jobbik - a hírek szerint - képtelen volt decemberben kongresszust összehívni.
A nemrég még a legnagyobb országos szervezeti háttérrel rendelkező MSZP (1 százalék) továbbra sem tudta visszafordítani zsugorodását, az LMP (1 százalék) pedig a tavalyi tisztújítás óta sem tudott kitörni a kiszolgáltatott törpepárti szerepből - állapították meg.
A felmérés szerint érthetővé teszi Karácsony Gergely "pártok fölé" emelkedési kommunikációs kísérletét, hogy a főpolgármester egykori pártja, a Párbeszéd (0 százalék) támogatottsága továbbra sem kimutatható. A Jakab-féle Nép Pártján (1 százalék) ugyanakkor mérhető.
A tavaly áprilisi "közös lista pártjai" közösen legfeljebb 36 százalékot kapnának, azaz ugyanannyit, mint kilenc hónapja.
Azt is egyfajta ellenzéki válságjelenségnek tartja a Nézőpont Intézet, hogy a kormánykritikát gyakorló és ellenzékváltást szorgalmazó kétfarkúak 4 százalékon állnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.