A Luxemburg grófja ismét a Szegedi Nemzeti Színházban

A nagy sikerű Lehár-operettet december 16-án és 17-én, valamint január 7-én újra láthatja a Szegedi Nemzeti Színház közönsége.

„Azt az átdolgozást, amely ennek az operettnek a klasszikus formája, csak akkor érdemes elővenni, ha van két olyan kivételes színészünk, aki Sir Basil és Madame Fleury szerepét méltó módon játssza el. Azt hiszem, kevés olyan színház van, ahol két ilyen színésze van a társulatnak, mint nálunk Király Levente és Fekete Gizi. Szinte kiabál utánuk ez a szerep” - közölte

Sándor János

rendező.

Váradi Katalin

karmester, a fővárosi operettszínház sok száz nagysikerű előadásának dirigense így határozza meg az operett műfaját: szép emberek szép ruhában szépen énekelnek. E játékos megfogalmazásnál persze jóval többről van szó: az operett igazi színház, átélhető konfliktusokkal,sok humorral, fülbemászó muzsikával, látványos táncokkal. Egy letűnt világot jelenít meg, de cselekményét örök emberi problémák gördítik a kötelezően pozitív végkifejlet irányába. A főtéma természetesen a szerelem. A műfaj egyik legnagyobb komponistája, Lehár Ferenc négy évvel A víg özvegy után komponálta Luxemburg grófja című új darabját, melyet egy kritikus egyenesen erotikus operettnek titulált. A művet a pár hónappal korábbi bécsi világpremier után százöt esztendeje mutatták be a magyar fővárosban, óriási sikerrel.

Lehár Ferenc

, a darab zenéjének szerzője így fogalmazta meg a műfajjal kapcsolatos elveit: „A zenekedvelő bécsiek felüdülést várnak az operettől a mindennapi fáradozásuk után, nem pedig mély problémákat. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsika cseng a fülébe, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is… Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz – nehezebb, mint általában hinnők. Nem szabad többet akarnia, mint azt, hogy operettszerző legyen, ám óvakodnia kell a banalitástól és nem szabad csorbát ejtenie muzsikusi méltóságán.” Az előadásról további részletek

találhatóak.