Csajkovszkij Diótörője a szegedi színházban

A Diótörő Csajkovszkij utolsó és egyben legismertebb balettje, amelyet E. T. A. Hoffmann karácsonyi meséje alapján állított színpadra. A csodálatos mesevilág december 6. és 23. között három alkalommal elevenedik meg a Szegedi Nemzeti Színházban.

A Diótörő című balett ötlete Cári Színházak egykori igazgatójától származott.

E. T. A. Hoffmann

A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan balettet álmodott színpadra, ami mind hangzásban, mind pedig látványvilágában felülmúlta az addigi színházi klasszikusokat. Hoffmann

Pjotr Iljics Csajkovszkijt

kérte fel a muzsika megkomponálására, aki A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettjével is óriási sikert aratott. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvitet mutatták be 1892 márciusában, majd decemberben színpadra állították a pompásan kiállított művet is. A Diótörő a balettirodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

A Diótörő története

Karácsony este együtt díszíti a család a szalonban felállított hatalmas fát, s sorra érkeznek a vendégek, hogy megkezdődjön végre az ajándékok átadása. Rengeteg kedves játék, mesefigura, báb van a fa alatt. A gyerekek keresztapja, Drosselmeyer diótörő bábot ajándékoz Marikának, aki az este izgalmai után új játékával aludni tér. Álmában megelevenednek a nemrég átélt események képei: a bábok, a játékok életre kelnek, a szobát egerek népesítik be, majd fosztogatni kezdik a fa mézeskalács-kincseit. Nem sokáig garázdálkodhatnak, ugyan megelevenedik a diótörő, aki seregével vereséget mér a rágcsálókra. Megindul a kalandok sorozata! Diótörő herceg a babák birodalmában boldogan köszönti a szépséges leányzóvá serdült Marikát, vagyis Mária hercegnőt. A történet során a kislány hol félelmetes, hol csodálatos álmai jelennek meg a történetben. A Diótörő című háromfelvonásos előadást decembert 6. és 23. között három alkalommal láthatja a közönség a nagyszínházban.