Hegedűs bíró indítja el a 12 dühös ember lavináját + FOTÓK

Egy fiú sorsáról döntenek a szegedi kisszínházban. A kérdés az, bűnös vagy ártatlan apja megölésének vádjában. Tizenketten ítélkeznek felette, tizenketten vívódnak lelkiismeretükkel és akarnak igazságot szolgáltatni. Tét: a villamosszék.

A darab azt a világot tükrözi, amelyben mindannyian élünk - mondta

Ragány Zoltán

, a Szegedi Nyomozó Ügyészség ügyésze, aki a

Reginald Rose

regénye alapján készült színműben a 7-es számú esküdtet alakítja. Mivel a büntető igazságszolgáltatásban dolgozik, van miből merítenie, ahogyan ő fogalmazott, tapasztalataiból "főzi a karakter gondolatait". A 12 dühös ember tulajdonképpen az előítéletekkel, az azonnali bíráskodás kérdésével, vagyis az emberi természettel szembesíti a nézőt. Az ügyésznek ugyanakkor határozott véleménye van a média felelősségéről, véleményformáló erejéről is. "A médiának micsoda ereje van az előítéletek felfokozásában! Megjelenik a hatórási híradók, hogy hol, mikor, kit öltek meg, raboltak ki és gyújtottak fel, vettek őrizetbe. A társadalomnak erre az a reakciója: bűnös. Ennek a tizenkét embernek is ez a véleménye, mert a média rátette azt a súlyos bélyeget." A társadalom más-más rétegiből jött esküdtekre is hatnak a külső ingerek, személyes meggyőződésüket levetkőzve kell egyhangú döntést hozniuk, kompromisszumot kötniük. A 8-as számú esküdt robbantja ki az eseménysor, ő az, aki az elsők között kételkedik a fiú bűnösségében, aki szeretne időt szánni arra, hogy mind a tizenketten átbeszéljék a gyilkosság körülményeit. "A büntetőeljárás lénye - akár magyar, akár amerikai jogrendről beszélünk - a kétely. Csak akkor ítélhet el valakit a bíróság, ha a bíró meg van róla győződve, hogy a vádlott bűnös. Ha kételyem van, akkor az felmentő ítéletet jelent. Valószínűlegre nem ítélünk el" - mondta

Hegedűs István

, a Szegedi Ítélőtábla bírója. A darab előrehaladtával letisztulnak a vádak, kiderül, a bombabiztosnak hitt tizenkét szemtanú közül csak ketten látták a történéseket, de "az öregember" és "az öreg hölgy az utca túloldaláról" is össze-vissza beszélnek.

A bírósági mindennapok egy tizenéves fiú sorsán keresztül elevenednek meg a színházban, akit azzal vádolnak, a szegénynegyedben megölte apját. Amennyiben az esküdtek egyhangúan arra a döntésre jutnak, hogy a vádlott bűnös, villamosszékbe ítélik a fiatalt. A Reginald regénye az USA-ban játszódik, az 1950-es években, azonban

Barnák László

rendező nem változtatott az eredeti történeten, nem vizsgálta az amerikai és a magyar jogrend közötti különbségeket. Ugyanazt a cseppnyi humorral tarkított drámaiságot igyekszik visszaadni a szegedi közönségnek, mint amit a szerző tolmácsol. Olyan "civil" színház ez, amely egy egész Magyarországon egyedülálló kezdeményezés eredménye, a rendhagyó előadás az egyetemi színház ötlete nyomán valósulhat meg. Nem hagyományos színmű elevenedik meg a kisszínházban, hiszen a bíró és az ügyész mellett egyetemi oktatók, hallgatók, ügyvéd, biztosítási tanácsadó, helytörténész, hírigazgató és egy színésznő is helyet foglal az asztalnál. A Szegedi Tudományegyetemmel közös produkciót október 15-én mutatják be a kisszínházban.