Hogyan lesz tacskóból labrador? - Nógrádi Gábor gyermekkönyvíró látogatása a Somogyiban

Miért jó az olvasás? - tette fel a kérdést a Janikovszky Éva-díjas és 2013-ban IBBY életműdíjjal jutalmazott költő, gyermek- és forgatókönyvíró Nógrádi Gábor, elsősorban általános iskolásokból álló közönségének a Somogyi-könyvtárban május 5-én tartott író-olvasó találkozón.

Kérdésére jóval érettebb válaszokat kapott, mint az elvárható lenne egy-egy kisiskolástól. Egy jó olvasmány ugyanis a diákok szerint fejleszti a képzelőerőt és a fantáziát, bővíti a szókincset és a világról való tudást, új hangulatok és érzések megélésére ösztönöz. A nyíregyházán született író szerint azonban olvasáskor mégis az a legfontosabb, hogyan válik tacskóból labrador? Hogyan formálja át az olvasó saját élményei, képzelete alapján a szerző által szavakba öntött történeteket? Egy gyermeknek ugyanis minden joga megvan ahhoz, hogy tacskó helyett labradorként gondoljon egy adott mű kutyahősére. Ez így van rendjén, hiszen általa könnyebben beleélheti magát a történetbe és saját élményeit, érzéseit beleszőve hozzátehet valamit a könyv mondanivalójához. „Köztudott, hogy ha egy gyermek minden nap csupán fél órát a saját örömére olvas egy teljes évfolyammal lesz okosabb saját korosztályánál. Az olvasás hasznáról sok minden elmondható, egy jó könyv azonban elsősorban a lelkünket gyógyítja. Ez a művészetek legfontosabb feladata, hiszen bármilyen aggodalomra gyógyír lehet egy pár perc zenehallgatás vagy éppen egy érdekesen megírt sztori elolvasása”- mondta Nógrádi Gábor.

Közel 25 megjelent könyvvel a háta mögött, az író első versét 9 éves korában írta, első verseskötete huszonéves korában, első ifjúsági regénye pedig, melyet saját gyermekei ihlettek, Gyerekrablás a Palánk utcában címmel 1983-ban jelent meg. A sors érdekessége, hogy utóbbiból film is készült az Indul a bakterház direktora, Mihályfy Sándor rendezésében és a megfilmesített verzióban az író fia pontosan azt a szereplőt formálhatta meg a filmvásznon, akit édesapja róla mintázott. Műveiben visszatérő téma a testcsere, melynek okára a szerző egyszerű magyarázatot adott: „Gyerekként nagyon szerettem volna felnőtt lenni, felnőttként pedig gyakran eszembe jut, milyen jó lenne újra gyermekké válni. A PetePite, valamint Az anyu én vagyok! című könyveim központi témája egyaránt a szülő és gyerek szerepcsere. Ki ne gondolt volna arra, hogy milyen lenne, akár csak pár napra a saját szülei bőrébe bújni, vagy éppen fordítva, saját gyereke szemszögéből tekinteni önmagára.” A mi Kinizsink című időutazó történetének mintájára legújabb, hamarosan megjelenő könyvének gyerekszereplői Dózsa György korába utaznak vissza és elődjéhez hasonló izgalmas kalandokban lesz részük.

Az író szerint mindenkinek éreznie kell, milyen területen tehetséges, milyen szerepet kell vállalnia saját életében. Az ifjúság nyelvén az ifjúságnak szólni; ez volt és ez is lesz Nógrádi Gábor küldetése, a Somogyi-könyvtárban látott csillogó gyerekszemek pedig igazolják, hogy ez így is van rendjén. És hogyan lesz tacskóból labrador? Ha egy jó sztori magával ragadja az olvasót, bármi megtörténhet.

Hegedűs Réka