Egy barna női hajszál segít beteljesíteni Bob herceg szerelmét + FOTÓK

Bob herceg még az esküvői harangok megkongatását is visszatartja, és a londoni népet is fellázítja, csak hogy szíve választottja az övé legyen. Aztán egy kósza barna hajszál pontot tesz az ügy végére.

„Nagyon megtetszett nekem ez az érzelmesen, de egyszerűen és közvetlenül megírt költemény, amelynek hangulatából érintetlen, tiszta báj árad. Melodrámát csináltam belőle, és amikor elhatároztam, hogy operettet írok, fölébredt bennem az első szerelem emléke: visszatértem Bob herceghez. A következmények igazolták ennek a lépésnek a jogosultságát, s egyszersmind megerősítettek abban a meggyőződésemben, hogy a tiszta, üde romantikának mindig meglesz a maga közönsége, amíg az igazi szerelem ki nem vész a szívekből” –

Huszka Jenő

1903-ban így írt

Martos Ferenc

verséből született operettjéről. És igaza van, a darab dramaturgiája a megszokott módon alakul. Az első felvonásban kialakul a szerelem, a másodikban megismerjük az igaz szerelem akadályait, a harmadikban viszont minden jóra fordul, a fiatalok egymáséi lehetnek. A Szegedi Nemzeti Színházban most bemutatott Bob hercegben esküvői harangokon, s egyetlen női hajszálon múlik a szerelmesek boldog jövője, de izgalomra nincs ok, a nézők egy kedves történet emlékével állhattak fel a piros székekből.

A történetvezetés ugyan erőtlenül indul, a gárdisták bemutatkozása hosszú, viszont ezalatt legalább megtudjuk, hogy Viktória hercegnő (

Laczák Boglárka

) és a hadnagy (

Szondi Péter

) között románc bimbózik, habár a társadalmi különbségek miatt nem lehetnek egymáséi. Nem így gondolkodik erről György királyfi (

Formán Bálint

), aki a nép között álruhában járva-kelve találkozik Annie-vel (

Hekler Melinda

), a varga Tom apó (

Király Levente

) lányával, s egyből beleszeret a szerény szépségbe, elhatározza, feleségül veszi. Az éjszakai Bowie Street-i kiruccanásoknak – melyben cinkosa Pomponius nevű nevelője (

Rácz Tibor

) - azonban a huszonnegyedik születésnapja vet véget, át kell vennie a „hatalmat és dicsőséget” jelképező kardot, s ezzel együtt rá hárulnak az uralkodással járó feladatok és felelősség. A királyi rang azonban nincs beteljesítve királyné nélkül. Hát itt kezdődik a bonyodalom. A királyné (

Vajda Júlia

) Viktória hercegnőt akarja fia mellett látni, ő viszont Bob álruhájában beleszeretett Annie-be, akit a borbély Plumpudding (

Gömöri Krisztián

) mintegy uzsorakamatot követel magáénak a lány apjával kötött megállapodás értelmében. Mindenki mást szeret, mint akihez férjük vagy feleségként hozzá akarják adni, de aztán egy kósza barna hajszál pontot tesz az akarom-nem akarom végére.

A címszerepet alakító Formán Bálint kezdetben csupán egy talpig szerelmes kamasz, majd a végére királlyá érik. Rácz Tibor pedig nemcsak a történetvezetésben – ő próbálja megakadályozni a Plumpudding és Annie esküvőjét, de szintén ő ébreszti rá a királynét a legyőzhetetlen szerelem erejére – de alakításával is színfoltja a darabnak. Rajta, illetve vele, tudunk a legtöbbet nevetni, a részeges ámde jóindulatú nevelő, aki fiatal korában szintén egy rangon felette álló hölgybe szeretett bele. Vajda Júlia kissé szeleburdi anyakirályné, Gömöri Krisztián pedig egyszerre ellenszenves kényszerházasság-mániás borbély és szánni való szerencsétlen bolond. A három közelebbről megismert városi polgár – a kocsmáros Pickwick (

Nemes Roland

) és a pék Gipsy (

Varga Bálint

) – közül elviszi hátán a Bowie Streetet. De az első bekezdésben leírt Huszka-idézetet tartja szem előtt a rendező

Ács János

is. Szórakoztató és egyben kellemes előadást állított színpadra a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és tánckara közreműködésével.