Decemberben újra színpadon a Pipás Pista + FOTÓK

December közepén a szegedi közönség ismét megtekintheti Rieger Pálné, vagy ismertebb nevén Pipás Pista izgalmas történetét.

Az ünnepek előtt, vagyis december 13. és 15. közötta szegedi színház ismét színpadra állítja

Pozsgai Zsolt

óriási sikert aratott tanyawesterjét a kisszínházban. A szegedi tanyavilágban élt Pipás Pista, eredeti nevén Rieger Pálné, lánykori nevén Fődi Viktória (

Szabó Gabi

). 1933. január 13-án hétrendbeli gyilkosságért akasztották fel, utolsó kívánsága szerint, a saját kötelével, Szegeden. A tanyán mindenki férfinak ismerte, csak a börtönben derült ki róla, hogy nő. Pipás Pistát tizenkét éves korában saját szülei adták el cselédnek egy házhoz, ahol megerőszakolta a gazda. Mivel gyereknek adott életet, kiházasította egy német cseléddel, Rieger Pállal, aki viszont elesett az első világháborúban. A gyerek árvaházba került, de az asszony Pipás Pista révén örökölt egy tanyát a nagyszülőktől, oda költözött, és férfiként élt tovább.

A feljegyzések szerint a kocsmában mindenkit túlivott, úgy verekedett, mint senki más, és úgy is dolgozott, mint két férfi. A tanyán egy kutyával, egy kecskével – és egy süketnéma, bolond fiúval, Pityuval (

Lazók Mátyás

) élt, aki ellátta a teendőket, segített neki. Pipás Pistát először Papuskáné Bumbus Máli (

Csorba Kata

) kereste meg azzal, hogy ölje meg az urát, mert már nem bírja, hogy folyton üti-veri őt. Százötvenezerért mérgezte meg, és ettől kezdve még hat esetben ölt meg olyan férfiakat, akik rosszul bántak a feleségükkel. Mind a hét esetben máshogy járt el, volt akit csak a pénzért, volt akit meggyőződésből ölt meg, de olyan is akadt, aki tudta előre a végzetét – ha Pipás Pista megjelenik nála este, neki vége. A tanyavilágban az asszonyok tudták már, hogy kell megszabadulni a férjeiktől – Pipás Pista pedig olyan ügyes volt, hogy soha nem tudtak semmit rábizonyítani. Egészen az utolsó esetig… Pozsgai Zsolt így ír a darabról: „Ki volt ez a nő (vagy férfi?) és mi hajtotta előre végzetét? A zenés, olykor kegyetlen, olykor kacagtató játék elvezet bennünket a harmincas évek tanyavilágának átkozott és áldott világába.”