Pénteken színre lépnek a szeleburdiak a kisszínházban + FOTÓK

A Szegedi Nemzeti Színház pénteken Csokonai Karnyónéját állítja színpadra az új évadban. Csokonai - Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című tündérbohózatát szeptember 20-án láthatja először a közönség a szegedi kisszínházban.

Keresztes Attila

rendező több sikeres produkciót állított színre az elmúlt években Szegeden, mint a Liliomot, az Édes Annát, vagy a La Mancha lovagját. 1799-es Csokonai abszurditásokban gazdag vígjátékát három felvonásosra tervezték. A darab címszereplője a megözvegyül kereskedőfeleség, Karnyóné (

Szabó Gabi

), kinek kegyeiért két fiatal férfi, Tipptopp (

Gömöri Krisztián

), és Lipitlotty (

Borovics Tamás

) versengenek. Az öregasszony szíve Lipitlottyhoz húz, vetélytársa ezért minden követ megmozgat, hogy kiejtse a kegyeltek sorából. Egyik alkalommal elhiteti vele, hogy nyerőszámait kihúzták a lottón, annak reményében, hogy a fiú szabad utat enged majd a gazdag nőhöz. Módszereiben nem válogat, még a kereskedőnő szobalányát, Borist (

Szilágyi Annamária

) is bűntársának fogadja, akinek közös boldog jövőt ígér Karnyóné halála után. Mikor kiderül, az udvarló csak érdekből kedveskedett az asszonynak – nem is törődbe fogyatékos fiával, Samuval – bánatában megmérgezi magát. Lipitlotty időközben megneszeli, hogy Tipptopp átverte, ezért bosszúból lelövi a ficsúrt, majd bűntudata miatt magával is végez. Az addig halottnak hitt Karnyó (

Rácz Tibor

) időközben visszatért a napóleoni háborúból otthonába, de miután fiától értesül a tragédiáról, bánatában szörnyethal. Szerencsére azonban Tündér és Tündérfi megmentik a lelkeket és feltámasztják a halottakat.

A művet eredetileg diákszínjátszásra írták, így igen erősen dominálnak benne a vásári komédiák nyers nyelvezete, illetve az olykor trágár kifejezések. „Jó ízlésű pofátlanság az, amit a szerző a magyar nyelvvel és más nemzetiségi nyelvekkel művel” – mondta Keresztes Attila a bohózatról a

szeptember 17-i közönségtalálkozón

. A szegedi színház szeptemberi-októberi műsorkínálatáról korábbi

cikkünkben

olvashatnak.