A kommunista blokk feszültségeiről az Emlékpontban

Hogyan lett Titoból láncos kutya, „baráti segítségnyújtás” történt-e ’68-ban Csehszlovákiában, kiktől védtek az albán kommunisták magukat bunkerrendszerrel és milyen ellentétek jellemezték a magyar-román kapcsolatokat az internacionalizmus évtizedeiben. Ezen „kommunista hidegháborús” eseményeket villantja fel előadásában dr. Bencsik Péter, a SZTE-BTK Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék egyetemi adjunktusa az Emlékpont történelmi szabadegyetemén február 1-jén, szerdán délután öt órától.

A SZE-EM. e havi előadója a kommunista blokk kívülről megbonthatatlan tűnt baráti-testvéri egységének – nem egyszerűen – (hajszál)repedéseit és ellentéteit ismerteti. A kelet-közép-európai országok 1945-ben szovjet érdekszférába kerültek. A következő bő négy évtizeden át a szovjet blokk monolit egységnek, tömbnek látszott. Így tekintettek rá Nyugaton is és így ábrázolták belülről is: megbonthatatlan egységbe forrt, baráti-testvéri államoknak nevezve egymást. Mindez azonban csak elfedte a valóságot. Nehéz is lenne elképzelni, hogy azok a kisállamok, melyek területi vitáiban 1945 előtt egymás ellenségei voltak, most egyszerre minden régi sérelmet félretéve egymás keblére borulnak. Az a tény, hogy Sztálin halála után ezen államok fejlődési útjai sok tekintetben elváltak, ismertebb és sokan hallottak a Jugoszláviával (esetleg az Albániával) való szakításról. De az ellentétek, viták nem szűntek meg azon államok között sem, amelyek mindvégig a Varsói Szerződés és a KGST tagjai voltak. Az elvtársi-baráti légkör mögött gyakran komoly viták és feszültségek alakultak ki. A részletekért tekintse meg

az esemény plakátját!