Szimbólumok tere és egy egyetem gyökerei

A Dóm tér 1930. október 25-i felavatásának 80. évfordulója alkalmából konferencián elemezték az akkoriban kialakult szegedi egyetemi infrastruktúrát.

„Az egyetemi infrastruktúra fejlesztése Szegeden 1926 és 1931 között” címmel egyetemtörténeti konferenciára került sor a Dóm tér 1930. október 25-i felavatásának 80. évfordulója alkalmából a Szegedi Tudományegyetem Levéltára szervezésében október 21-én. A tudományos tanácskozáson többek között szó volt a Dóm tér kialakításáról,

Klebelsberg Kunó

kultuszminiszter klinikáiról, a Dóm tér mellett Rerrich Béla tér névadójának munkásságáról, de a szegedi hittudományi főiskola alapítása, az Eötvös Loránd, valamint a Szent Imre Kollégium is a figyelem középpontjába került. Az előadók között nem csak levéltárosokat hallhattak az érdeklődők, tudományos anyaggal érkezett például

Miklós Péter

történész, muzeológus, de üdvözölhették

Dux Lászlót,

a szegedi orvosi kar Biokémiai Intézetének tanszékvezetőjét, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt is.

Trianonra mutató tér

1926 és 1930 között Szegeden nagyarányú egyetemi építkezés, illetve infrastruktúrafejlesztés zajlott – hiszen nem minden esetben építettek új épületet – tudtuk meg

Vajda Tamástól

, az SZTE Szaklevéltárának vezetőjétől. A konferencia helyszínéül szolgáló bölcsészkari főépület például szűk harminc éve már létezett, amikor átépítették és kibővítették az egyetem számára – ekkor született meg az Auditorium Maximum is. Ebben az időben kerül az egyetem tulajdonába a DMKE székháza – mai Irinyi-épület –, ebben építenek azután kollégiumot. Az egyetem történetét napjainkig meghatározza ez az infrastruktúra-fejlesztés – hangsúlyozta Vajda Tamás. Számos kar, klinika, intézet az ekkor megépült vagy átalakított épületben működik a mai napig. Ezen intézmények magas színvonalú szakmai működése pont ennek az infrastruktúrának eredménye, hiszen az épületek kimagaslóan alkalmasak a funkciójuk ellátására amellett, hogy esztétikai élményt nyújtanak, városképi jelentőségűek – összegzett a levéltárvezető. Ezzel átlépünk a köztörténetbe: ha egy turista érkezik Szegedre, a Dóm tér, vagy a klinikák sora kihagyhatatlan program – tett hozzá Vajda Tamás. Főleg a Dóm tér, illetve annak környéke rengeteg szimbólummal is rendelkezik: a 64 vármegye címere, a Trianon-kapu, a Rerrich Béla téren a kolozsvári testvérek sárkányölő Szent György-szobra – ezek mind-mind a trianoni békével elcsatolt területekre emlékeztetnek, a nemzeti egység és összetartozás gondolatát képviselik – mutatott rá a szakember. A konferencia előadásaiból jövő tavaszra tanulmánykötet készül.