„Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje”

A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd a niceai zsinat határozata óta változó, mozgó ünnep. A húsvétot követő 50. napon kezdődik, s május 10. és június 13. között ünnepeljük.

A Magyar Néprajzi Lexikon tanúsága szerint „a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra". A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások: a pünkösdi királyválasztás, a pünkösdölés, a pünkösdi királynéjárás. A tulajdonképpeni „gyerekszokás" a két utóbbi, amelyekhez dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódnak. (Mindannyian fújjuk a „Bújj, bújj, zöld ág..." című dalocskát.) A pünkösdi királynéjárás a Dunántúlon ma is előfordul: a kislányok házról házra, udvarról udvarra járnak, énekelnek, mondókákat mondanak, a kiskirályné kosarából rózsaszirmokat hint szét (a pünkösdi rózsa, mint tudjuk, megóv a gonosztól, de termékenységvarázsló ereje is van, így nemcsak az emberekre szórták, a portát borították be vele, állatokra is hajítottak belőle, hogy egészségesek, szaporák legyenek), a házbeliek meg ajándékot adnak a „produkció" végén. A pünkösdölés szintén énekes-táncos adománygyűjtő népszokás, amely az Alföldön ismert. (Nincs, aki ne tudná a „Mi van ma, mi van ma,/Piros pünkösd napja..." kezdetű dalt.) Régebben eladólányok jártak pünkösdölni, később kisebb leánykák, fejükön virágkoszorúval, kezükben a czintussal/czinkussal (= királyné pálcája), s ezt énekelték: „Hej, czintus, czintus,/Fehér tulipántos!/Öntsetek (hintsetek) virágot/Az Isten markába." (Az istenes ének hosszabb változata megtalálható Kovács János 1901-ben megjelent Szeged és népe című Szeged ethnographiájában.) A lányok figyelmébe ajánljuk még a pünkösdölés mellett a pünkösdi tiszai fürdést, amely Szeged környékén még nem is olyan régen igen nagy hagyománnyal bírt.

Bálint Sándor

jeles néprajztudóstól tudjuk, hogy a hajnali lubickolás - mint egészségvarázsló, katartikus, megtisztító rítus - egész évre mentesít, megvéd a kelésektől, kiütésektől. Félő, hogy aki ma vízbe merészkedne, azzal éppen az ellenkezője történne...