Alapítója előtt tisztelgett a szegedi egyetem

1581. május 12-i alapítólevelével hozta létre Báthory István erdélyi fejedelem a kolozsvári akadémiát, melyet az SZTE szenátusának 2007. évi döntése értelmében a szegedi egyetem kora újkori elődjeként tartunk számon. Kedden az egyetemalapítás évfordulójára emlékeztek.

Felmerülhet a kérdés: mennyire vállalhatja föl a 21. század elején az állami fenntartású, tehát világias jellegű Szegedi Tudományegyetem a

Báthory István

alapította kolozsvári felsőfokú jezsuita tanintézményt történelmi-szellemi elődként? Vállalható-e a jezsuita értékrend a mai magyar egyetemi gondolat számára? – vetette föl a Dóm téri panteonban tartott koszorúzás alkalmából mondott ünnepi beszédében

Palkó András

professzor. Az SZTE tudományos és nemzetközi kapcsolatok rektorhelyettese szerint bátran és fenntartások nélkül felelhetünk igennel, mert minden igényes egyetemi polgárnak ki kell állnia azok mellett az egyetemes emberi értékek mellett, amelyek a jezsuita oktatási intézményeket is oly sikeressé tették annak idején: ilyenek az erkölcs, a tudás, a szorgalom, a fegyelem és a tehetséggondozás. „A jezsuita egyetemek olyan általános európai értékeket közvetítettek, melyeknek átadása ma is minden, magára valamit is adó felsőoktatási intézmény célkitűzései közé tartoznak. Amikor e helyütt tisztelgünk és koszorúzunk, nem a kora újkori katolikus egyház, a jezsuiták korabeli szemléletének továbbélése mellett teszünk hitet, hanem annak a szellemi-kulturális örökségnek, annak az értékközpontú szemléletnek a felvállalása, továbbörökítése mellett, melyek segítségével a jezsuiták nemzedékek sorát képezték ki” – fogalmazott. Az egyetemalapító Báthory István emléke előtt tisztelgett kedden a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB). Az erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem 428 évvel ezelőtt bocsátotta ki a kolozsvári egyetemet megalapító oklevelét, ide vezeti vissza gyökereit a szegedi univerzitás is, hiszen mint ismeretes, a trianoni békediktátumot követően, 1921-ben a Tisza-parti városban talált új otthonra az Erdélyből elűzött intézmény. Az emlékünnepség a SZAB-székházban kezdődött, ahol

Dékány Imre

akadémikus, a SZAB elnöke mondott köszöntőt, majd

Papp Sándor

történész, az SZTE Bölcsészettudományi Kar egyetemi docense tartott előadást „Báthory István, a király és fejedelem két világ – Kelet és Nyugat – határán” címmel. A program a panteonban folytatódott, ahol Báthory István és a gyulafehérvári református akadémiát az 1620-as években megteremtő Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát koszorúzták meg a résztvevők.