A hét témája: a nemzeti konzultáció újabb eszköz a magyar érdek védelmében
A napokban lezárul a nemzetit konzultációs ívek postázása. A nemzeti konzultáció kitöltésével az állampolgárok nemet mondhatnak a Tisza Párt adóemelési terveire.
A napokban lezárult a nemzeti konzultációs ívek postázása, így minden szegedi háztartásba eljut a kérdéssor, amelyben újra az ország jövőjéről dönthetünk. Ez a konzultáció nem csupán egy kormányzati kezdeményezés, hanem egy demokratikus eszköz: lehetőség arra, hogy a magyar emberek megvédjék a pénztárcájukat és kimondják, nem kérnek sem a baloldali adóemelésből, sem Brüsszel energiapolitikai kényszereiből. A hét témája nálunk a nemzeti konzultáció.
A kormány álláspontjának érvényesítésében segit a nemzeti konzultáció
Magyarország nem mondhat le az olcsó energiáról és a rezsicsökkentésről, mert ez a magyar családok megélhetésének alapja.
A kabinet szerint meg kell őrizni a jelenlegi, igazságos és kiszámítható adórendszert is, amelynek köszönhetően a dolgozók és a családosok több pénzt vihetnek haza. Brüsszel azonban mindezt támadja: az unió országjelentése az egykulcsos adó eltörlését, valamint a rezsitámogatás megszüntetését követeli.
Az ő logikájuk szerint a magyar embereknek kellene megfizetni a háború és az energiaárak következményeit – a magyar kormány szerint viszont ez elfogadhatatlan. A magyar kormány érdekérvényesítésében segít a nemzeti konzultáció, ami felhatalmazást adhat és a magyar emberek egyértelmű véleményét tükrözi.
A Tisza Párt alelnöke leleplezte pártját
Nem véletlen, hogy a Tisza Párt gazdasági programja egybevág az uniós elvárásokkal. A párt háromkulcsos, progresszív adózást vezetne be, amely a középosztályt és a családokat sújtaná leginkább.
A kiszivárgott tervek szerint már az átlagbér is 22 százalékos adósávba kerülne, míg a magasabb jövedelmeket 33 százalékos kulcs terhelné. Tarr Zoltán, a párt alelnöke egy etyeki beszédében el is ismerte: „sok mindent nem lehet most kimondani, majd a választás után lehet mindent.” Ez a mondat mindent elárul arról, mire készülnek valójában.
Fontos kérdésekre várnak fontos válaszokat
A polgári kormány ezzel szemben 2010 óta a munka és a család oldalán áll. Bevezette az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadót, kiterjesztette a családi adókedvezményeket, adómentessé tette a fiatal édesanyákat, és támogatja a gyermekvállalást. A gazdaságpolitika lényege egyszerű: aki dolgozik, annak jobban kell élnie.
Ezért is fontos, hogy most minden magyar elmondja a véleményét a konzultációban, mert a brüsszeli bürokraták és a baloldal egyaránt azon dolgozik, hogy ezt a rendszert lebontsák.
A nemzeti konzultáció nem új keletű eszköz. A kormány az elmúlt években többször is kikérte az emberek véleményét, amikor külső nyomás vagy belső válság fenyegette az ország érdekeit. A bevándorlásról szóló 2015-ös konzultáció idején több mint 1,2 millió magyar állt ki a határvédelem és a nemzeti szuverenitás mellett. A tavalyi gazdasági témájú konzultáción pedig 1,35 millióan válaszoltak, és a válaszadók döntő többsége támogatta a kormány javaslatait.
A mostani kérdések újra világos választ várnak: megőrizzük-e az olcsó energiát és az alacsony adókat, vagy átadjuk a döntést Brüsszelnek és a baloldalnak? A válasz a magyar emberek kezében van.
A szegedi Momentum elhallgatná az emberek véleményét
A szegedi Momentum ismét bebizonyította, hogy a demokráciát csak addig védi, amíg az saját érdekeit szolgálja. Mihálik Edvin és Halász Noémi most a Nemzeti Konzultáció ellen kampányolnak, miközben függetlenséget színlelve próbálják elhallgattatni az emberek véleményét. Brüsszelnek és a baloldalnak ugyanis fáj, hogy a magyarok kiállnak az alacsony adók és a rezsicsökkentés mellett. A Momentum akciója világos üzenet: ha rajtuk múlna, nem a magyar emberek, hanem Brüsszel döntene Magyarország jövőjéről. A két szegedi momentumos hetek óta kéri a szegedieket, hogy nekik adják le a nemzeti konzultációt, és azt ne kitöltve a megfelelő címre küldjék. Akciójuk sikere azonban kérdéses.
Aki kitölti a konzultációt, az nemcsak papíron válaszol, hanem cselekedettel üzeni: Magyarország nem kér a brüsszeli befolyásból és a baloldali adóemelésből.
A nemzeti konzultáció tehát nem adminisztratív gyakorlat, hanem a magyar önrendelkezés egyik legfontosabb pillére.
A nemzeti konzultáció visszaküldési határideje november 30, de aki szeretné, online is ki tudja tölteni.
Az egyik legismertebb nemzeti konzultáció 2015 májusában, az Európát elérő migrációs válság idején volt, és a bevándorlásról, valamint a terrorizmusról szólt. Ekkor 1,254 millióan vettek részt a konzultáción, és a válaszadók túlnyomó többsége támogatta a kormányt abban, hogy Brüsszel politikájával szemben a nemzeti érdek mellett álljon ki.
