Rózsa kisasszony titkos szerelme: gyilkosrapszódia

A leány, Szenicsán Rózsa megy a börtön keleti sarkához. Leül a gesztenyefa alá, hallgatja a bentről jövő hegedűszót. A dallam hol szárnyaló, hol csapongó, de a legtöbbször szomorú, akárcsak az, aki a hegedűt megszólaltatja ott bent, a börtöncellában. Rózsika elandalodik, és egyre csak rá gondol, a muzsikusra, aki olyan szépen játszik, hogy a szív is majd’ megszakad.

Egy kalandor történelmet ír

De ki is ez a szívrabló hegedűs? Sztanykvszky Tibor. Egy kiérdemesült gyilkos; nem a hétköznapi fajtából, mert akinek életét társaival elvette, az ország ex-miniszterelnöke, Tisza István gróf volt – az a politikus, aki mindvégig ellenezte a háborút, a nép mégis őt kárhoztatta a szenvedésekért. Az „őszirózsásnak” nevezett forradalmi felfordulásban szabad kezet kapnak a merénylők. 1918. október 31-én a „feladatot” teljesítik. Hogy Sztanykovszky pontosan milyen szerepet játszott, később a bíróság előtt nem derült ki. De hogy részese volt a gaztettnek, az bizonyossá vált. Az ítélet: kötél általi halál. Másodfokon a hadbíróság az ítélet enyhítette: 17 év börtön.

Legendaszövés mesterfokon

A merénylet idején tartalékos zászlós és joghallgató Sztanykovszky ifjan szociáldemokrata lett, majd igen gyorsan a kommunistákhoz igazolt. 1918-ban a Forradalmi Katonatanács Központi intézőbizottságában vállalt szerepet, majd belépett a Vörös Őrségbe, kerületi forradalmi törvényszékbe delegálták – mindenre jó szolga lett. És legendát szőtt maga körül. Nősült, egyszer, majd a gyors válás után két nappal másodszor. De jött a börtön, s évek múltán a fiatal Rózsa, akit a rab – állítólag – tükörrel figyelt a közeli házuk udvarán, és bizonyos Gyurka a börtönből ki-be járva szállította a leveleket. Na, ez a Gyurka egy macska volt. Így hát erre se vegyünk mérget, ahogy arra se, hogy állítása szerint odabent megtanult tíz nyelvet, a cimbalom mestere lett, meg képzett karmester, tán még macskaidomár is. Ha egy üzlet beindul…

Hűségajándék Rózsának: csirketelep

Évek után a lány végre megláthatta szerelmét: 1937 decemberében megnyílt a Csillag börtön kapuja. A ködös múltú „polihisztor” kiléphetett a szabad világba. Egy hét múlva már férj-feleség voltak. Ám némi felhő árnyékolta be a mézesheteket: az első felesége bigámiával vádolja Sztanykovszkyt. Nem ez az egyetlen homályos pont az életrajzában, de most sem esik kétségbe, valahogy tisztázza magát. A szegedi sajtó különös figyelme kíséri eztán életét, a Délmagyar beszámol újszőregi tyúkfarmjáról, kecskés-telepi hétköznapjairól, hegedűjátékáról. Ám a titkáról és a színeváltozásról nem: hogy miként lett nyilas, nyilasból kommunista, aztán Szeged közrendészet-vezetője, majd dorozsmai rendőrkapitány, s végül visszaélései miatt eltanácsolt, kegyvesztett ember. Egy szép napon eltűnik a városból.
Soha többé nem látták Szegeden.