Szibériai hideg és hótorlódás Szegeden: emlékezetes teleket idézünk fel
Máig emlékezetes 1987. januárja. Az elmúlt negyven évben nem volt ilyen havas tél Szegeden.
Az elmúlt években ugyan nem jellemző, de azért a régi időkre emlékezhetünk, amikor egy-egy óriási havazás gyorsan megbénította az egész országot, azon belül Szegedet is, vagy éppen szibériai hideg érkezett a térségünkbe. Néhány rendkívüli havas és emlékezetesen hideg szegedi telet elevenítünk fel cikkünkben.
1929: A XX. század leghidegebb szegedi februárja
1929 telén egész Európában kegyetlen volt, igazi szibériai idő volt. Szegeden ez évben mérték a XX. század leghidegebb februári hőmérsékletét.
Február 7-én -12,8 Celsius-fokot mértek éjjel, a Délmagyarország arról tudósított, hogy a Tiszán félméteres már a jég, és teljesen biztonságos rajta a közlekedés. Annyira, hogy egy idő után az emberek gyalogösvényeket alakítottak ki rajta. A reggel munkába igyekvők nem a hídon, hanem a Tisza jegén keltek át.
A népszerűt közlekedési úton szerdán délután végigfutott az első kerékpáros is. A kerékpáros először bátortalanul kerekezett végig a jégen, majd amikor látta, hogy a jég fel se veszi utasát, bátran vágott neki a jégmezőnek. A Tisza partján haladó járókelők természetesen megcsodálták a vakmerő úttörőt, akit nemsokára egész gyereksereg követett A jégen gubbaszkodó vadkacsák ijedten rebbentek fel a kerékpáros előtt, aki nagy bravúrral száguldozott végig a Tisza jegén
- írták a lapban.
Annyira hideg lett Szegeden, hogy a csúcsponton, 1929. február 11-én, hétfőn hajnalban mínusz 23,5 Celsius-fokot mértek. A Tiszán 1,25 méteres jégpáncél állt.
A halászok szerint a hideg már az alvó halakat fenyegette, akkori beszámolók szerint még sosem láttak még ekkora jeget. A külvárosi házak kertjeit ellepték az erdőkből behúzódó varjak, Felsőtanyán farkasokat láttak. A lap jelentése szerint ennek ellenére nem fagyott meg senki a szegedi utcákon.
1942: máig él a hidegrekord Szegeden
Több hétig szibériai hideg volt a Dél-Alföldön 1942 januárjában: éjjel-nappal fagypont alatt volt a hőmérséklet Szegeden, az átlaghőmérséklet mínusz 15 fok körüli lehetett. Január 23-án -24,2 fokot mértek, január 25-re pedig a hideg elérte a -29,1 fokot. Azóta is ez a szegedi hidegrekord.
A dermesztő hidegben csak az mozdult ki az utcára, akinek halaszthatatlan dolga volt. A Délmagyarország akkori beszámolója szerint olyan hideg volt, hogy még a jégpályák is kiürültek. A durva hideget 1942. január 25-én minden átmenet nélkül enyhülés és egy nagy hóvihar váltotta Szegeden. Egy nap alatt 20 fokot melegedett a hőmérséklet.
A hó miatt megszűnt a Felső Tisza-parti villamosközlekedés. A Szeged környéki községeket és a tanyavilágot teljesen elvágta a hó: a hóekék elakadtak, a gépeket ellepte a hó, a Kiskundorozsmára küldött segélycsapatok megsegítésére újabb segélycsapatokat kellett kiküldeni. A kisvasút majdnem egy hétig állt.
1987: az elmúlt negyven év legnagyobb havazása Szegeden
Igazán kemény tél és durva havazás volt Szegeden 1987-ben, az elmúlt negyven évben páratlan módon. Nem csak a Napfény városa, de az egész ország megbénult. A viharos szél miatt méteres hótorlaszok alakultak ki mindenfelé. Sok vidéki városban nem volt áram, az utak járhatatlanok voltak, és az iskolákat bezárták ideiglenesen.
A Délmagyarország arról írt 1987. január 13-i számában, hogy "rendkívüli helyzetet teremtett a havazás". Az útviszonyok katasztrofálisak voltak, a mentőautók közlekedése is problémás volt. Csak a nagyon súlyos esetekben érkeztek Szegedre a mentőegységek. Rendkívüli intézkedéseket kellett hozni a környékbeli állattelepeken is, az állomány védelme érdekében.
A másnapi, január 14-i lapszám beszámolt: "Folytatódik a küzdelem a zord idő és a havazás ellen." Ahogy írták:
"január 11, vasárnap óta 4600 katona, 360 különleges honvédségi jármű és több helikopter vett részt a hóakadályok felszámolásában. Kedd estig mintegy 1500 embert és 180 járművet szabadítottak ki a hó fogságából, továbbá mintegy 300 tonna élelmiszert szállítottak a nehezen megközelíthető településekre. A katonák eddig 200 kilométer hosszúságú útszakaszt tisztítottak meg a hótorlaszoktól."
Ez a kemény téli időjárás nem csak a városon, de a Tiszán is meglátszott. A folyó keményen befagyott, mintegy 15-20 centiméteres jégpáncél borította. Szegednél készenlétben álltak a jégtörő hajók. A három napos óriási fagy és hóvihar után, 1987. január 16-án a középhegységekben 50–77, a síkvidéken pedig 20–50 centiméter volt a hótakaró átlagos vastagsága.
Fotókon az 1991-es havas Szeged
1991 február 7-én, csütörtökön is szép havazás volt Szegeden, bár közel sem akkora, mint négy évvel azelőtt. Erről is beszámolt a Délmagyarország a másnapi számában. Gyenes Kálmán fotói örökítették meg a havazást, és a télies bundát öltött Szegedet:
Fotó galéria: 1991. 02. 07. havazás Szegeden (Fotók: Gyenes Kálmán/DM)
1 - 8
1991. 02. 07. havazás Szegeden (Fotók: Gyenes Kálmán/DM)
←
→
2012: az utolsó nagy havazás Szegeden
2012-ben még volt egy nagy és emlékezetes havazás Szegeden. Ez év februárjában egyetlen nap alatt ötezer köbméter havat szállítottak el a környezetgazdák. A rakparton hatalmas hegyek alakultak ki az elszállított hóból. Két napig tanítási szünet is volt az iskolákban.
