Botka tarol, egyébként a fasorban sincs a szegedi politikai elit

Botka

Botka László polgármester rendelkezik messze a legnagyobb támogatottsággal, a maga 70787 oldalkedvelőjével, és majdnem 73 ezer követőjével. Ezzel köröket ver rá mindenkire, és ez akkor is így van, ha követői táborának jelentős része nem is szegedi. Az oldalának kezelői messze a legprofibbak az összes szegedi politikus “digitális munkatársa” között: aktívak, szerepben maradnak bármi történjék is, és szinte 100%-ban csak pozitív tartalmat közölnek a Főnök közösségi oldalán. Ha ütni és lőni kell, nyíltan megalázni valakit, karaktergyilkolni, akkor arra a “Dr. Botka Lászlót miniszterelnöknek” oldalt használják többnyire a sok közül, amin szinte csak az ellenfelekre nézve negatív tartalom van, és több mint 14 ezer követő. Ez a kettőség, vagyis az, hogy Botka a jó zsaru, és más(ok) a rossz zsaru(k), régi és bevett politikai kommunikációs trükk Szegeden. Többnyire az önkormányzati média tölti be a rossz zsarut, amely rendre gyalázza és üti az ellent; sőt, önkormányzati és helyi hírszolgáltatás helyett inkább szinte végletekig egyoldalú, országos témájú cikkeket közölnek, amelyek 99,9%-ban ártanak a kormánynak: a legostobább pártlap szintjére süllyesztve az oldalukat, és valahol követőiket is - közpénzen. A Főnök eközben rózsaszínű álmokat kergettet követőivel a közösségi oldalán és a különféle, rendkívül p.o.z.i.t.í.v nyilatkozatai során.

Nemesi

Botka László volt ellenfelének, Nemesi Pálnak, aki most a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa, 7462 követője van. Vagyis majdnem tizedannyi, mint a szegedi polgármesternek. Nemesi támogatói társoldalait most nem vesszük ide, mert ugyan ezekkel együtt is komoly lemaradásban van a közösségi médiában; de ez majd cikkünk második részének egyik témája lesz – egyebek mellett. Az mindenesetre érdekes, hogy nem igen tudott hízni követői bázisa. Ezt azzal a politikai térben egyébként nem szokatlan “félelemmel” sem lehet magyarázni, ami miatt sokan csak olvassák, de nem jelölik be a politikainak tartott oldalakat (ez a helyi médiában is tapasztalható attitűd). Nemesi oldalának információtartalma – a csillivilli látszat, emoji-özön ellenére – minimális; azon ugyanis hírértékkel bíró posztok elvétve vannak; szórakoztatóak pedig még ennyire sem. Szinte az összes posztja egyetlen mondattal leírható, ami a “fogjunk össze” ősi gondolat végnélküli tupírozására húzható fel.  

Tóth - Mihálik - Kovács

Az Összefogás Szegedért Egyesület-MSZP-Momentum-DK-LMP-Jobbik önkormányzati képviselői közül az adócsalással gyanusított Joób Márton az aranyérmes 7140 oldalkedvelővel. Mivel viszont az ő polikusi pályafutásának szinte biztosan vége, így inkább őt nem számoljuk. Ezért a “valódi” aranyérmes Tóth Károly, a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság alelnöke, 2656 lájkolóval. A harmadik helyezett Mihálik Edvin, a Momentum Mozgalom gyakran csetlő-botló, de rendkívül törekvő országgyűlési képviselőjelöltje, 2417 kedvelővel. A harmadik helyezett Dr. Kovács Tamás, a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Párbeszédes alelnöke 2381 kedvelővel.

Szabó - Kothencz - Bartók - Korponyai

Az ellenzék padsoraiból Szabó Bálint a király, legalábbis a közösségi oldalon. Szimultán tolja a kontentet több oldalán is, de a Mindenki Szegedért Mozgalom oldala a vezérhajó: 3920 lájkolóval, és 5538 követővel. Az ő közösségi oldala tényleg úgy néz ki, mint egy politikus közösségi oldala, annak minden előnyével és hátrányával. Viszont tagadhatatlanul működik: élő közvetítéseit tízezrek nézik összességében; ez a legfontosabb kommunikációs csatornája.

A Fidesz-KDNP padsoraiból legnépszerűbb éppen az a Kothencz János 14722 lájkolóval, aki nem is fideszes, vagy KDNP-s, hanem LÉT-es. Ez a szám egyben a legmagasabb mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők között. Kothencz közösségi oldala alapján visszavonult a politikából, ugyanis gyakorlatilag soha, vagy alig posztol politikát. Főleg az Ágota Alapítvánnyal kapcsolatos közlendőit teszi fel Facebookra is – ehhez méltó eléréssel.  

A második hely a jobboldali politikusok között Bartók Csabáé. A fidesz városi elnökének és a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság alelnökének ugyanis csak 3170 követője van. Nagy kár, hogy oldala hektikusan frissül, és ugyan viszonylag rendszeresen posztol, de ezeket a posztokat lájkmágnesnek és aktivizálónak nevezni erős túlzás lenne; inkább csak a kötelező köröket látszik lefutni.

Harmadik helyezett Korponyai Ernő, a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság tagja, valamint a Fidelitas Csongárd-Csanád megyei elnöke, aki 2500 oldalkedvelőt szerzett a közösségi médiában. Ez a szám – különösen a fidelitasos pozíció tudatában – rendkívül “ergya”. Az pedig majdhogynem érthetetlen, hogy ifi vezetői tisztsége ellenére olyan unamas tartalamakat posztol szinte kizárólag, amelytől hipersebességgel menekülnek éppen a fiatalok. Tehát az oldalának információtartalma közelíti a zérót; a szórakoztatófaktora pedig inkább a negatív tartományban van.

Tesznek rá?

Sajnos összességében is igaz, hogy minden jel szerint a szegedi politikai elit nagy része tesz a közösségi oldalra. Ezt a városvezetői oldalról még talán lehet érteni, mert ott akkora túlsúlyban vannak a különféle támogatói csoportok, közösségek és oldalak – amelyek igen jól szervezettek, álcázottak és sokszor radar alatt repülnek, hogy ezek “kisegítik” a lusta, vagy oldalkezelői segítséggel nem rendelkező koalíciós képviselőket. Sőt, ez akár tudatos is lehet, mert egyszerűbb egy csapatnak néhány oldalt működtetni és pörgetni, mint egyéni csatákat vívni hülye és értelmetlen posztok miatt minden egyes képviselővel.

Az ellenzéknél komoly hibának tűnik a közösségi media elhanyagolása, hiszen ez az egyik olyan csatorna lehetne, ahol olcsón és közvetlenül el tudnának jutni a szegediekhez különféle üzeneteikkel, mondanivalóikkal, tartalmaikkal és alternatívát villanthatnának fel időről-időre a városvezetéssel szemben. Érthetetlen az is, hogy miért hiányzik a személyes imázsépítés is totálisan az oldalaikról, nem élnek ezzel a lehetőséggel – egy-két kivételtől eltekintve: inkább belesímulnak a szürkeségbe.

Leképezi a szavazatokat is

Érdemes megfigyelni, hogy a politikai erőcsoportok közösségi médiás jelenléte, és az ezek mögötti számok nagyjából leképezik a szavazati arányokat is a koalíciónál; az ellenzéknél viszont nem. Míg ugyanis a városvezetés oldalai összességében hozzák a stabil 40-50 ezer körüli elérést (Botka László 40858 szavazatot kapott 2019 őszén), addig a helyi ellenzék csak a töredékét éri el látszólag annak a tömegnek, amelyenek szavazatát egyébként besöpörte például 2019 őszén; vagyis majdnem 25 ezer voksot. Minden tudományos szempontot nélkülözve ki lehet jelenteni, erős a gyanú, hogyha ez a közösségi médiás trend így marad, és nem változik, akkor 2022-ben hasonló arányokra lehet felkészülni a tavaszi választáson is. Abban ugyanis minden kampányszakértő egyetért, hogy a social media ma már rendkívül fontos a kampányokban és a választási eredményeket is hatékonyan  képesek befolyásolni. Néha túlságosan is.