Tüzéptelep, rendőrrel, gumibottal

Harmincöt éve volt: 1985. március 9-én örömteli hírrel szolgált a Délmagyarország. Tudatta, hogy van szén. Normális helyzetben ez nem is lenne hír, de akkor a helyzet sem volt normális.

Az előző év nyarán hiába próbálkoztak az előrelátó szegediek, hogy spájzoljanak télire, legtöbbjük hoppon maradt. Csak a legügyesebbeknek sikerült, akik némi „felárra” is tudtak áldozni. A többiek bizakodtak. Aztán ősszel már fogyni kezdett a türelmük. A szén csak akadozva jött, hajnalonta hosszú sorokba verődve várták az emberek a nyitást, és kiszámítható volt, hogy nem jut mindenkinek. Sőt, a legtöbbnek nem. Télen már sorszámot húzattak, ahhoz is hajnali sorállás járt, aztán ki-ki megkapta a számát – másnapra. Az aznapi szénkvóta már az előző reggelen sorszám formát öltött…

Kritikus volt az 1984–85 telén beállt országos hiány. Akkor még sok háztartás „szénfüggő” volt, s amikor kitört a krízis, aki tehette, olajkályhát vett. Az ám, csakhogy a megnőtt igények miatt hamarosan a fűtőolajellátás is akadozni kezdett.

Eközben a Tüzép-telepeken minden változatlan volt. Reggelente tömegek vártak a sorukra, kezükben a kincset érő sorszám, de végül sokaknak hosszú várakozás után jött a kijózanító pofon: kiderült, hogy kevés tüzelő érkezett, és az a kevés hamar elfogyott. Az emberek először csak morogni. Később hangosan szitkozódni kezdtek, a rendszert kárhoztatták. És előfordult nem egyszer az is – például, ha valaki előre furakodott a sorban –, hogy az elkeseredett emberek ölre mentek. A telepeken addig nem látott jelenetek zajlottak, egy idő után a rendőrkocsi szinte menetrendszerűen érkezett, és csak a gumibot tudta megakadályozni a tömegverekedést.

Aztán tavaszra az idegek kisimultak. Már amennyire… És bizonyára boldogan olvasták a szegediek Délmagyar-hírt március 9-én, hogy szén, az van, dögivel, lehet már vadul fűteni akár a márciusi húsz-huszonegy fokban is. Talán csak azt nem értette a DM-olvasó, hogy a csudába lehetett, hogy a szénhiány szót hónapokig egyetlen egyszer sem olvashatta kedvenc lapjában.