Szégyenfoltok újratöltve 4. rész: a hobbirepülés otthona a Szegedi repülőtér
Tavaly tizenkét részes sorozat keretein belül végignéztük Szeged szebb napokat is megélt, elhagyatott épületeit. Most újra górcső alávesszük a tucatnyi szégyenfoltot, hogy kiderítsük, mi változott egy év alatt. Ezen a héten a Szegedi repülőtérrel foglalkozunk, amely kihasználtsága az elmúlt évben ugyan növekedett, de elsősorban továbbra is csak hobbi célokat szolgál.
A hobbirepülés fellegvára
Báló Tamástól, a Szegedi repülőtér vezetőjétől megtudtuk, elsősorban továbbra is a hobbirepülés otthonaként szolgál a helyi légikikötő, ugyanakkor ebben a tekintetben az ország többi repteréhez képest egyedülálló módon működik. - Igazán komplex működés tapasztalható a Szegedi repülőtéren, ami egyedülálló az országban, hiszen a kiképző és hobbirepülés mellett az ejtőernyős üzem és a klubélet is jelentős műveletszámmal van jelen – fogalmazott Báló.
Tavaly novemberben a Paris Saint-Germain férfi kézilabda-csapata külön repülővel érkezett Szegedre. Báló Tamás elárulta, hogyan zajlott francia csapattal való egyeztetés: - Megkérdezték hogyan tudnak kerozint tankolni a repülőgépbe és mennyi idővel kell itt lenniük a tervezett visszaút előtt. Az érkezés előtt egy nappal pedig egy rövid telefont kaptunk a toronyban, amivel pontosították az addig levelezett részleteket. Előfordul ilyenkor esetleg egy késve indulás, amit szintén telefonon jeleznek, de a PSG nem késett – tudtuk meg a reptér vezetőjétől.
Hozzátette, a modellező csapatok mellett a siklóernyősök és sárkányrepülők, valamint Kite ernyősök is aktív tevékenységet folytatnak a repülőtéren, ráadásul sok esetben egy időben. Ezeket az egymástól eltérő repülő szakágakat pedig a repülőtér repülésttájékoztató (AFIS) szolgálata hangolja össze a toronyban komoly munkával a repülés biztonságát szem előtt tartva. - Nem kis feladat ennyi egymástól különböző tulajdonságú légi járművet úgy ellátni információval a környezetükről, hogy a repülés biztonsága ne sérüljön, de mindenki hódolhasson szenvedélyének egy időben – mondta. A reptér vezetője kiemelte, a légikikötő műveletszáma jelentősen megnövekedett az elmúlt egy évben.
Kiaknázatlan lehetőségek
A Szegedi repülőtéren a második világháborút követően, 1946-ban indult el számottevő polgári légi közlekedés, ekkortól a Maszovlet (1954-től Malév) egészen 1965-ig menetrend szerinti járatokat üzemeltetett Budapest és Szeged között. Az új évezred elején még volt egy próbálkozás arra, hogy fellendítsék a reptér forgalmát: a 2002-es és a 2003-as nyári szezonban kisgépes charterjáratok jártak a szegedi és a dubrovniki repülőtér között, ám a vállalkozás a magas költségek miatt (a gépek Budapestről jöttek és oda is mentek vissza, Szeged és Budapest között üresen) veszteséget termelt, így 2003 végén megszűnt.
Majó-Petri Zoltán, a Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezetője a megkeresésünkre elárulta, hogy a Szegedi repülőtér számottevő utasforgalom lebonyolítására alkalmatlan.
- Ezek a járatok jellemzően 180 fő körüli befogadó képességű repülőgépek, amiknek lényegesen nagyobb pályára van szüksége, mint amivel a Szegedi repülőtér rendelkezik
– fogalmazott Majó-Petri. A Szegedtől alig több mint 100 kilométerre fekvő Temesváron már évek óta pörög a repülős forgalom, sokan választják az ottani repteret, hiszen kevesebb reptéri illetékkel utazhatnak a térségből például Londonba, mint Ferihegyről.
, a német Lufthansa vállalatcsoport repülőgépjavítással és -fenntartással foglalkozó vállalata, a Lufthansa Technik AG 43 milliárd forintos befektetéssel szervizközpontot telepít Miskolcra, pedig a borsodi megyeszékhelynek még reptere sincs. Az esettel kapcsolatban megkerestük a szegedi önkormányzatot, onnan azt a választ kaptuk,
hogy még csak nem is kereste őket a német légitársaság.
(Kiemelt képünk archív)
