A szegedi repülőtér mélyrepülése

A XXI. században már szinte alapelvárás egy európai nagyvárossal szemben, hogy legyen egy nemzetközi utasforgalmat lebonyolító repülőtere. Ami Debrecenben és Temesváron megvalósult, az Szegeden továbbra is csak vágyálom. Bemutatjuk a város egyik szégyenfoltját, a szegedi repülőteret.

Repülővel a fővárosba!

A repülőteret azelső világháborúsorán, 1915-ben építették fel katonai célból. A háború után elsősorban sport célokat szolgált, majd amásodik világháborúbanismét hadászati szerepet kapott. A második világégést követően, 1946-ban indult újra a polgári légi közlekedés, ekkortól aMaszovlet(1954-tőlMalév) egészen 1965-ig menetrend szerinti járatokat üzemeltetett Budapest és Szeged között.

Egyes városi legendák szerint

, a repülő Szegedhez közeledvén az 5-ös út nyomvonalát követte, hogy egy esetleges kényszerleszállás esetén, ne a pusztában landoljon.

Sokáig üde színfoltja volt a városnak az újszegedi ligetben büféként kiállított LI-2-es repülőgép, amely az 50-es 60-as években a Budapest-Szeged viszonylatban közlekedett menetrendszerűen. A szovjet repülőt a rendszerváltás után már nem gondozták, és szépen lassan az enyészetté vált, majd a 2000-es évek elején kigyulladt, a maradványait pedig eltakarították.

Az új évezred elején még volt egy próbálkozás arra, hogy fellendítsék a reptér forgalmát: a 2002-es és a 2003-as nyári szezonban

kisgépes charterjáratok jártak a szegedi és adubrovniki repülőtérközött,

ám a vállalkozás a magas költségek miatt (a gépek Budapestről jöttek és oda is mentek vissza, Szeged és Budapest között üresen) veszteséget termelt, így 2003 végén megszűnt.

Ki tudja legközelebb mikor fognak útlevelet ellenőrizni az utasforgalmi épületben... (Fotó: Kovács Ferenc)

Évente csak egy hétvégére hozza lázba a szegedieket a reptér

Péntek reggel csend és nyugalom honol a szegedi repülőtéren, a kifutópályákon csak kisebb hobbi repülők szállnak fel és landolnak, a repülőtér hátsó felében pedig a nagy sárga szúnyogirtó repülő pihen. Szemmel látható, hogy a központi barakk, a hangárok valamint az utasforgalmi épület felett is eljárt már az idő. Az egyetlen esemény, ami képes tömegeket kicsalogatni a reptérre, az a látványos

Repülőnapok,

de az is csak pár nap az évből. Az év többi napján pedig a szegediek életében csekély szerepet tölt be a repülőtér. Elsősorban hobbi célokat és sportrepülő pilóták gyakorlását szolgálja a 103 éves létesítmény. Pedig egy Szeged nagyságú városban, különösen a földrajzi helyzete miatt, lenne igény egy komolyabb nemzetközi forgalmat lebonyolító légi kikötőre.

A hangárban csak kisebb méretű repülőgépek pihennek. (Fotó: Kovács Ferenc)

Temesváron hamarabb eszméltek

A Szegedtől 100 km-re lévő Romániához tartozó Temesváron felismerték ennek a fontosságát és kibővítették a helyi repteret, ezáltal a régióban kulcsfontosságú közlekedési csomóponttá vált a bánsági város.

2015-ben arról számolt be az MTI,

hogy félév alatt 29 százalékkal nőtt a temesvári Traian Vuila nemzetközi repülőtér utasforgalma. Nem csoda, hiszen a magyar határtól mindössze 60 km-re fekvő bánsági városba rendszeresen járnak át a határ innenső oldalról az utazni vágyók, ugyanis a temesvári repülőtér közelebb is van, mint a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, valamint mivel jóval kisebb, mint a budapesti, ebből kifolyólag a reptéri illeték is jóval alacsonyabb. A temesvári reptérről öt olaszországi, négy németországi, három spanyolországi városba, valamint Párizsba, Brüsszelbe és Londonba lehet repülni.

A debreceni lehetne a követendő példa

Debrecen városa hamar felismerte a repülőtérben rejlő gazdasági lehetőségeket,

és már1994-ben megfogalmazta koncepció szintjén, hogy a repülőteret fejleszteni kell. A reptér átfogó fejlesztése2001-ben indult meg, amikor a Debreceni Vagyonkezelő Vállalat megvásárolta a repülőteret üzemeltető Airport-Debrecen KFT-t, így2001.május 29-énnyilvános, nem kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott légikikötővé válhatott és ma már az ország második legforgalmasabb repülőterének számít.

A szegedi reptér jövőjével kapcsolatos kérdéseinket e-mailben eljuttattuk a létesítmény vezetőjének, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk rájuk választ - azt hétfőre ígérték -, így egyelőre továbbra sem tudjuk, hogy a jövőben várható-e bármilyen változás a helyi légikikötő életében.

Kovács Ferenc képgalériája: