Írjon nekünk

Közélet

A szegedi repülőtér mélyrepülése

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/nikolenyigaborviktor.jpg

Megjelent:

A XXI. században már szinte alapelvárás egy európai nagyvárossal szemben, hogy legyen egy nemzetközi utasforgalmat lebonyolító repülőtere. Ami Debrecenben és Temesváron megvalósult, az Szegeden továbbra is csak vágyálom. Bemutatjuk a város egyik szégyenfoltját, a szegedi repülőteret.

Repülővel a fővárosba!

A repülőteret az első világháború során, 1915-ben építették fel katonai célból. A háború után elsősorban sport célokat szolgált, majd a második világháborúban ismét hadászati szerepet kapott.

A második világégést követően, 1946-ban indult újra a polgári légi közlekedés, ekkortól a Maszovlet (1954-től Malév) egészen 1965-ig menetrend szerinti járatokat üzemeltetett Budapest és Szeged között. Egyes városi legendák szerint, a repülő Szegedhez közeledvén az 5-ös út nyomvonalát követte, hogy egy esetleges kényszerleszállás esetén, ne a pusztában landoljon.

A liget repülője
Sokáig üde színfoltja volt a városnak az újszegedi ligetben büféként kiállított LI-2-es repülőgép, amely az 50-es 60-as években a Budapest-Szeged viszonylatban közlekedett menetrendszerűen. A szovjet repülőt a rendszerváltás után már nem gondozták, és szépen lassan az enyészetté vált, majd a 2000-es évek elején kigyulladt, a maradványait pedig eltakarították.

Az új évezred elején még volt egy próbálkozás arra, hogy fellendítsék a reptér forgalmát: a 2002-es és a 2003-as nyári szezonban kisgépes charterjáratok jártak a szegedi és a dubrovniki repülőtér között, ám a vállalkozás a magas költségek miatt (a gépek Budapestről jöttek és oda is mentek vissza, Szeged és Budapest között üresen) veszteséget termelt, így 2003 végén megszűnt.

Ki tudja legközelebb mikor fognak útlevelet ellenőrizni az utasforgalmi épületben… (Fotó: Kovács Ferenc)

Évente csak egy hétvégére hozza lázba a szegedieket a reptér

Péntek reggel csend és nyugalom honol a szegedi repülőtéren, a kifutópályákon csak kisebb hobbi repülők szállnak fel és landolnak, a repülőtér hátsó felében pedig a nagy sárga szúnyogirtó repülő pihen. Szemmel látható, hogy a központi barakk, a hangárok valamint az utasforgalmi épület felett is eljárt már az idő. Az egyetlen esemény, ami képes tömegeket kicsalogatni a reptérre, az a látványos Repülőnapok, de az is csak pár nap az évből. Az év többi napján pedig a szegediek életében csekély szerepet tölt be a repülőtér. Elsősorban hobbi célokat és sportrepülő pilóták gyakorlását szolgálja a 103 éves létesítmény. Pedig egy Szeged nagyságú városban, különösen a földrajzi helyzete miatt, lenne igény egy komolyabb nemzetközi forgalmat lebonyolító légi kikötőre.

A hangárban csak kisebb méretű repülőgépek pihennek. (Fotó: Kovács Ferenc)

Temesváron hamarabb eszméltek

A Szegedtől 100 km-re lévő Romániához tartozó Temesváron felismerték ennek a fontosságát és kibővítették a helyi repteret, ezáltal a régióban kulcsfontosságú közlekedési csomóponttá vált a bánsági város.

2015-ben arról számolt be az MTI, hogy félév alatt 29 százalékkal nőtt a temesvári Traian Vuila nemzetközi repülőtér utasforgalma. Nem csoda, hiszen a magyar határtól mindössze 60 km-re fekvő bánsági városba rendszeresen járnak át a határ innenső oldalról az utazni vágyók, ugyanis a temesvári repülőtér közelebb is van, mint a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, valamint mivel jóval kisebb, mint a budapesti, ebből kifolyólag a reptéri illeték is jóval alacsonyabb. A temesvári reptérről öt olaszországi, négy németországi, három spanyolországi városba, valamint Párizsba, Brüsszelbe és Londonba lehet repülni.

A debreceni lehetne a követendő példa 

Debrecen városa hamar felismerte a repülőtérben rejlő gazdasági lehetőségeket, és már 1994-ben megfogalmazta koncepció szintjén, hogy a repülőteret fejleszteni kell. A reptér átfogó fejlesztése 2001-ben indult meg, amikor a Debreceni Vagyonkezelő Vállalat megvásárolta a repülőteret üzemeltető Airport-Debrecen KFT-t, így 2001. május 29-én nyilvános, nem kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott légikikötővé válhatott és ma már az ország második legforgalmasabb repülőterének számít.

A szegedi reptér jövőjével kapcsolatos kérdéseinket e-mailben eljuttattuk a létesítmény vezetőjének, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk rájuk választ – azt hétfőre ígérték -, így egyelőre továbbra sem tudjuk, hogy a jövőben várható-e bármilyen változás a helyi légikikötő életében.

Kovács Ferenc képgalériája:

repter009
repter008
repter007
repter006
repter005
repter003
repter004
repter002
repter001

Kommentek

Hírzóna

A Hyde parkból posztolgatott Lázár János

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/nikolenyigaborviktor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Tett egy kis sétát.

Tovább olvasom

Hírzóna

Székely kapun át vezet az út a makói kempingbe

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/nikolenyigaborviktor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Réti Zoltán erdélyi fafaragó mester keze munkáját dicséri.

Tovább olvasom

Hírzóna

Hidvéghi: Reménykeltőek Ursula von der Leyen kijelentései

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/nikolenyigaborviktor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Ursula von der Leyen szerint sokszínűségben kell erősnek lennie az Európai Uniónak.

Tovább olvasom

Aktuál