Milliók küszködnek napi fizetési gondokkal Nagy-Britanniában

A felnőtt lakosság fele potenciálisan sérülékeny a pénzügyi helyzetében bekövetkező valamilyen kedvezőtlen fordulattól - áll a brit pénzügyi szektor felügyeleti hatósága által összeállított átfogó tanulmányban.

A Financial Conduct Authority (FCA) 13 ezer fős lakossági mintán elvégzett vizsgálata a szerdán Londonban ismertetett 198 oldalas összefoglaló szerint kimutatta, hogy jelenleg 4,1 millió brit - a felnőtt lakosság 8 százaléka - él súlyos pénzügyi szükséghelyzetben. Az FCA kritériumai szerint ez azt jelenti, hogy e csoport tagjai az elmúlt fél év során három vagy ennél több hónapban közműszámláikat és hiteltartozásaikat sem tudták törleszteni. A felügyeleti hatóság felmérése szerint leggyakrabban a 25-34 év közötti korosztály kerül ilyen helyzetbe: e korcsoport tagjainak 13 százaléka szembesül napi pénzügyi nehézségekkel. A tanulmány szerint a teljes felnőtt fogyasztói réteg 50 százaléka - 25,6 millió ember - mutat egy vagy több olyan jellegzetességet, amelyből pénzügyi helyzetének potenciális sérülékenységére lehet következtetni. Az FCA meghatározása alapján ezt a csoportot megnövekedett eséllyel fenyegeti az a kockázat, hogy pénzügyi értelemben bajba kerül, vagy az, hogy pénzügyi helyzetének rosszabbra fordulását aránytalan mértékben megszenvedné. A felmérés kimutatta azt is, hogy 6,5 millió embernek - a teljes brit lakosság tíz százalékának - semmiféle készpénz-megtakarítása nincs. Az átlagon belül a 18-24 éves fiatal felnőtt korosztály 20 százalékának nincsenek megtakarításai, 55 százalékuknak ugyanakkor adósságai vannak. A felnőtt lakosság 10 százalékának - 5,1 millió embernek - közvetlen fizetési problémát okozna az is, ha havi ingatlanhitel-törlesztési vagy lakbérfizetési kötelezettsége 50 fontnál (18 ezer forintnál) kisebb mértékben emelkedne - áll az FCA jelentésében. A brit statisztikai hivatal (ONS) éppen szerdán közzétett legújabb foglalkoztatási adatsora szerint az augusztussal zárult három hónap átlagában 4,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Nagy-Britanniában; ez 1975 óta a legalacsonyabb arány. Az adatokból kiderül azonban az is, hogy a fizetések most már nem tartanak lépést az inflációval: a reálbérek a vizsgált három hónap átlagában 0,3 százalékkal voltak alacsonyabbak a tavalyi azonos negyedévben mértnél. Az ONS adatai szerint a nominálbérek a júniustól augusztusig terjedő időszakban átlagosan 2,1 százalékkal nőttek éves összevetésben. A tizenkét havi brit infláció azonban a múlt hónapban elérte a 3 százalékot; ez öt és fél éve nem mért csúcs. Hosszú távú előrejelzések szerint az átlagos brit reálbérszint még a következő évtized elején is alacsonyabb lesz, mint a globális pénzügyi válság előtt. A Költségvetési Tanulmányok Intézete (IFS) a legutóbbi növekedési prognózisok alapján nemrégiben összeállított elemzésében közölte: modellszámításai szerint 2021-ig nem egészen 5 százalékos halmozott reálbérnövekedés várható Nagy-Britanniában. Az IFS szakértői szerint ebből az következik, hogy az átlagos brit reáljövedelem 2021-ben is elmarad a 2008-ban mért szinttől. Az intézet szerint Nagy-Britannia a II. világháború vége óta nem élt át ilyen gyenge reálbérnövekedési időszakot.