Megérkezett a két első lézerberendezés az ELI-be

Több mint 1,3 milliárd forintot ér az a két lézerberendezés, amelyeknek az összeszerelése zajlik jelenleg az ELI-ben. Az egyiket már jövő év januárjában külsős csoportok is használhatják kísérletekre, egy francia és görög kutatókból álló csoport érkezik majd Szegedre.

A három országban, azaz hazánkon kívül Romániában és a Cseh Köztársaságban felépült lézeres kutatóközpont közül Magyarországon lesznek elsőként külsős lézeres kísérletek, méghozzá jövő év januárjában – tájékoztatott

Lehrner Lóránt

, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A szegedi komplexumba már megérkezett az első két berendezés, egy 492 millió forintos, francia és német koprodukcióban legyártott közép-infravörös lézerberendezés, továbbá egy több mint 890 milliós értéket képviselő, részint hazai fejlesztésű terrahertzes lézeres eszköz összeszerelése zajlik. Ez utóbbit a Pécsi Tudományegyetem és a Bécsi Műszaki Egyetem munkatársaival együttműködve fejlesztették ki. Várhatóan október végére mindkét eszköz működőképes lesz, az egyiken novembertől, a másikon pedig januártól indulnak meg kísérletek. „Október közepén megérkezik a harmadik lézerünk is, a nagy ismétlésű frekvencialézer, tehát az öt lézerből három már ebben az évben itt lesz Szegeden, vagyis azt, amit a projektben elképzeltünk, véghez tudjuk vinni” – hangsúlyozta Lehrner Lóránt.

Osvay Károly

kutatási technológiai igazgató elmondta, a terrahertzes forráshoz hasonló elven működő berendezéssel azok is találkozhatnak, akik repülőtereken megfordulnak, az ott használatot testszkennerekhez hasonlít ugyanis. Az ELI-ben lévő berendezést elsősorban a nanotudományokban fogják hasznosítani, a kémiai reakciók dinamikáját fogják tudni vizsgálni vele. A világon egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik a közép-infravörös lézerberendezés is, amellyel a molekulák, biológiai anyagok, s adott esetben gyógyszerek kialakulásának dinamikáját tudják majd vizsgálni a szakemberek. „Mindkét berendezéssel alapkutatási kísérleteket végzünk majd, s ezek vezetnek majd a gyakorlati alkalmazásokhoz. Például a terrahertzes berendezéssel olyan kísérleteket fogunk tudni végezni, amelyek révén egyéb más, hasonló elven működő eszközökkel netán drogot, vagy egyéb más veszélyes anyagot lehet majd kimutatni egy kamionban vagy emberen, anélkül, hogy a kamiont kinyitnánk, vagy épp az embert levetkőztetnénk. Ahhoz kellenek az itt zajló alapkutatási kísérletek, hogy meg tudjuk határozni, milyen drogokat vagy egyéb veszélyes anyagokat lehet kimutatni egyáltalán. Ez azt jelenti, hogy a terrahertzes berendezésnek közvetlen gyakorlati haszna nincs, de a közvetett eredmények több területen is hasznosíthatóak lesznek, s ez igaz a közép-infravörös lézerünkre is” – magyarázta Osvay. Hozzátette, a kísérletek akár új nanoanyagok kialakulásához, új molekulaszerkezetetek kikísérletezéséhez vezethetnek, adott esetben pedig akár új, közéletben használható anyagokat, akár gyógyszereket is tudnak létrehozni. Kérdésünkre elmondta, ezek a berendezések kimondottan az ELI számára készültek, igazodva tudományos programjához, aminél figyelembe vették, hogy a tudományban most látható fehér területeket próbálják meg felfedezni.

A májusban átadott épületkomplexumba

június elején költöztek be a kollégák. Lehrner Lóránttól megtudtuk, a nyár folyamán több kutatásról szóló cikk jelent meg neves újságokban az ELI-ről, illetve szabadalmakat is bejelentettek kutatóintézetekkel közösen, de volt sajátjuk is. „Jelenleg 160 kutatónk van, de továbbiakat is szeretnénk felvenni az ELI-hez. Emellett belföldi, de jellemzően külföldi kutatócsoportokat várunk, egy-egy alkalommal akár ötven külsős is fog itt dolgozni a kutatói laborokban és egyéb tereinkben” – mondta el az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.