B. Nagy László: Nem engedünk a kvótaügyben!

A magyar kormány elkötelezett, hogy a választók akaratát érvényesítse, nem engedünk kvótaügyben – szögezte le B. Nagy László fideszes országgyűlési képviselő. Hozzátette: az európai terrorcselekmények csak tovább erősítik a kabinet eltökéltségét és határozottságát. Az Európai Bíróság szerdai döntésével kapcsolatban a

zEurópai Néppárt frakcióvezetője,Manfred Weber úgy fogalmazott, esélyt jelent, hogy „végleg begyógyítsák” a migrációs politikával kapcsolatos „nyílt sebeket”.

Magyarország és Szlovákia az Európai Bíróságon támadta meg a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmust, és a két tagállam nem kér a kvótarendszerből. „A magyar kormány álláspontja határozott, több éve hangoztatjuk, hogy a migráció veszélyezteti Európa közbiztonságát, és már csak emiatt sem fogadhatjuk el a kötelező betelepítési kvótát” – szögezte le

B. Nagy László

országgyűlési képviselő. Álláspontja szerint az Európai Bíróság szeptember 6-i döntésének meghozatalakor figyelembe kell vegye, hogy soha nem volt olyan rossz a biztonsági helyzet a kontinensen, soha nem volt olyan erős a terrorveszély, mint most az illegális migráció következtében. Az egyre szaporodó véres merényletek, erőszakos cselekmények és a nőkkel szembeni erőszak elharapózása is azt támasztják alá, hogy a biztonság megteremtésére kell koncentrálnia az uniónak, meg kell védenie saját határait, amit a magyar kormány évek óta szorgalmaz, sőt: tevékenyen végez is. „Éppen ezért támadta meg hazánk a kötelező kvóta bevezetését az Európai Bíróságon, meg kell ugyanis őriznünk nemzeti szuverenitásunkat. Jogunk van eldönteni, kikkel szeretnénk együtt élni” – hangsúlyozta B. Nagy László. Hozzátette, Nyugat-Európának fel kell ébrednie, meg kell védenie magát, nehogy késő legyen, mire visszafordulna az igazi keresztény európai értékekhez.

Szijjártó:„Nonszensz” a kötelező betelepítési kvóták rendszere

Szijjártó Péter

külgazdasági és külügyminiszter

hétfői sajtótájékoztatóján

arról beszélt, hogy Magyarország nemcsak az ország megvédése miatt tett, és tesz a határvédelemért, hanem mert uniós kötelezettség, a schengeni szabályrendszer előírása a határvédelem. Kijelentette, a biztonságnak és a szolidaritásnak „kéz a kézben kell járnia egymással”, nem létezhet az egyik a másik nélkül. „Nonszensz” a kötelező betelepítési kvóták rendszere, mert nonszensz a szolidaritásra alapozva arra kérni egy országot, hogy egy a saját biztonságát aláásó jelenséget súlyosbítson a saját területén – magyarázta a tárcavezető.

Weber: az Európa Bíróság döntése esély a sebek végleges begyógyítására

Az Európai Unió Bíróságának szerdán kihirdetendő döntése esélyt jelent arra, hogy az Európai Unióban „végleg begyógyítsák” a migrációs politikával kapcsolatos „nyílt sebeket” - írta

Manfred Weber

, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyilatkozatában, amelyben azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország hozzájárult a migrációs válság kezeléséhez. A Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt frakcióvezetője a közleményben leszögezte, elvárják, hogy minden ország tartsa tiszteletben az ítéletet. Manfred Weber ugyanakkor egyértelműnek nevezte, hogy Európának előre kell lépnie a határvédelem terén. „Megértem Orbán Viktor miniszterelnököt, amikor pénzügyi támogatást kér Magyarország külső határainak ellenőrzéséhez, ugyanis ez hozzájárult a migrációs válság kezeléséhez. Magyarország a külső határokat sokak számára ellenőrzi” - tette hozzá Manfred Weber. „Üdvözlöm, hogy Orbán Viktor egyértelműen támogatja az Európai Unió tagállamai közötti szolidaritást” - fűzte hozzá a politikus. Az Európai Unió Bírósága szerdán hirdet ítéletet a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében. A magyar kormány 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a tanácsi határozat, de legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta, mondván, a felperesek jogi érvei nem állják meg a helyüket. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel.