Megmentené a nemzeti összetartozást szimbolizáló emlékhelyet a KDNP a Vértónál

Ellenzi a KDNP, hogy a vértói dombon lévő, a nemzeti összetartozást szimbolizáló székelykapu sor a „vérkör” futókör és a nyáron is használható sípálya áldozatául essen. Mint mondják, meglehetősen furcsa, hogy a városi főépítész anno támogatta a székelykapuk telepítését, most viszont az emlékhely felszámolását szeretné a város.

A Vértónál lévő nemzeti, történelmi zarándokhely mellett áll ki a KDNP.

Haág Zalán

, a párt szegedi elnök-frakcióvezetője emlékeztetett, hogy magyar-székely civil összefogás révén telepítettek nyolc székelykaput a tó melletti dombra, határon túli települések önkormányzatainak anyagi támogatásával. A politikus furcsállotta, hogy egy engedélyekkel elkészült emlékhelyet néhány év után megszüntetnének.

Sz. Fehér Éva

városi főépítész 2009. november végén írt hivatalos leveléből idézett, amelyben úgy fogalmazott: „a dombon évek óta a Kárpát-medencei magyarsággal és annak kultikus történeti hagyományaival kapcsolatos tárgyi és művészeti emlékek kerültek elhelyezésre. A hely mondanivalója, szellemisége mára jelentős eszmei értékkel bír városunk területén, és a helyszínen tartott rendezvények a magyarság széles köre által látogatottak” – írta a városi főépítész. Egy végleges emlékpark kialakításának gondolatát is felvetette, továbbá leszögezte, hogy a székelykapuk telepítésével egyetért, s örömmel üdvözli az erdélyi települések szándékát és felajánlását. „Elég furcsa, hogy több év alatt elkészül egy nemzeti összetartozást szimbolizáló emlékhely, amit látogatnak, ahol rendezvényeket tartanak, és egyfajta turisztikai látványossággá vált, és ahelyett, hogy ezt megőrizné a város, meg akarják szüntetni” – közölte Haág Zalán. Megjegyezte, az emlékhely kialakítását kezdeményezőkkel a KDNP nem volt sosem egy politikai platformon, de az ügyet fontosnak tartják. Azt is furcsállotta, hogy amikor a kezdeményező még önkormányzati képviselő volt, akkor a városi főépítész és a polgármester is támogatta az emlékhely létesítését, míg most, miután már nem a közgyűlés tagja az illető, elveszti a jelentőségét a hely a döntéshozók szemében, és a felszámolását fontolgatják. „Azt gondoljuk, hogy a székelykapuk így érvényesülnek egymástól kellő távolságba elhelyezve, azt hogy a domb másik oldalán egymás hegyén-hátán elhelyeznék azokat, méltatlannak tartjuk, és nem tartjuk elfogadhatónak” – szögezte le a kereszténydemokrata városatya.

A nagyvárosok nemzetpolitikai feladatairól beszélt a sajtótájékoztatón

Kalmár Ferenc

, a KDNP megyei elnöke. Példaként elmondta, Nyíregyház a kárpátaljai problémák orvoslásában segédkezik, Debrecen Erdély felé lát el ilyen feladatokat, Győr és Miskolc Szlovákia felé, míg Pécs Horvátország irányába. „Ezzel szemben Szeged sajnos az elmúlt több mint tíz évben nem lát el nemzetpolitikai feladatokat, pedig sugároznunk kellene kulturális értékeinket kifelé. Adán például azt sérelmezték nekem, hogy Szegednek a kulturális kisugárzása nem érződik, és hiába testvérvárosunk Szabadka, nem is emlékeznek rá, hogy mikor vendégszerepelt ott utoljára a színházi társulat” – magyarázta Kalmár. Hozzátette, hét országban él a magyarság, s szerinte ezeket a nemzeti szálakat különböző decentrumokban kellene összefogni, s ebben Szegednek is lenne feladata. A Székelyudvarhely önkormányzata által adományozott székelykapu előtt tartott sajtótájékoztatón arról is szólt a KDNP megyei elnöke, hogy illene megköszönni és megbecsülni az ilyen felajánlásokat, nem pedig gazdasági megfontolásból megszüntetni azokat. Megjegyezte, az egyik legfontosabb székelyföldi zarándokhelyhez, az Orbán Balázs sírjához vezető úthoz is hasonlít a székelykapu sor a Vértónál, ami Kalmár a magyarság összefogását és összetartozását jelképezi. Haág hozzátette, minden kaput más és más székelyszék készíttetett el, így a Kárpát-medencében egyedülálló. A zöld város projekt keretében tervezett fejlesztések régóta ismertek voltak, számtalanszor esett szó az újszegedi liget vagy épp a Stefánia és Móra-park megújításáról,

. Az önkormányzat Makkosháza és Újrókus zöldfelületeit is rehabilitálná egy projekt keretében, melynek csak a kivitelezés 560 millióba kerül, várhatóan szeptemberben kezdődik meg. A vértói dombnál egy év alatt „vérkör” fantázianévvel futópályát építenének, vízi sétányt alakítanának ki a Szegedi Vízmű Zrt. által

télen is hasznosított vízfelület egy részén, de lenne ott oxigén park, domboldali csúszda, és a legnagyobb ellenkezést és értetlenséget kiváltó lesiklópálya is. A projekt kapcsán megtartott partnerségi egyeztetés

, majd az emlékhelyet létesítő Független Városi Szövetség Magyar Egyesület (FVSZME)

is kezdett, majd

, most pedig a KDNP is. Haág Zalán kérdésünkre elmondta, a vértói domb átalakítása ellen a közgyűlésben is tiltakozni fognak, ha a grémium elé kerül az ügy.