Handó Tünde Szegeden: A magyar igazságszolgáltatás megállja a helyét Európában, ám a bírák nálunk keresnek a legkevesebbet

Az ítélkezési munkának időszerűnek, magas színvonalúnak kell lennie, s azt független bíráknak kell végezniük – hangsúlyozta Handó Tünde, az ítélőtábla és a törvényszék évértékelőjén. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke méltatta a Szegeden folyó szakmai munkát, és arról is szólt, hogy a törvényszék Széchenyi téri épületét 5 milliárd forintból fogják megújítani.

A magyar igazságszolgáltatás európai összehasonlításban az első harmadban van, Magyarországon a közigazgatási ügyeket tekintve az eljárások rövidségét vizsgálva a második helyen áll, és nálunk a legkevesebb az ügyhátralék – jelentette ki

Handó Tünde

Szegeden, az ítélőtábla és a törvényszék közös évértékelőjén. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke elmondta, hogy 2018-ban nagy kihívások elé néznek, hiszen a büntetőeljárások, a polgári perrendtartás és közigazgatási perrendtartás területén új szabályok lépnek hatályba, utóbbinál szervezeti változások is lesznek. Megjegyezte, úgy tűnik, a kormányzat támogatni fogja az átalakításokkal kapcsolatos bírósági többletigények kielégítését, csak a közigazgatási perrendtartással kapcsolatos feladatok ellátásához 10 milliárd forintos többletforrást igényeltek. A szerdai kormányülésen szóba kerültek a bírói illetmények, s ahogy Handó Tünde elmondta, a bírói kap jogos elvárása, hogy ezen a területen is előrelépés történjen, ugyanis európai összehasonlításban hazánkban a legkevesebb, amit hazavisznek a bírák. Az OBH elnöke a bírósági szervezet stratégiai céljai közül kiemelte, hogy az ítélkezési munkának időszerűnek, magas színvonalúnak kell lennie, s azt független bíráknak kell végezniük. Azt mondta, ahhoz azonban, hogy az ítélkezés megőrizze a pártatlanságát, hogy az ügyfeleknek legyen bizalmuk a bírósághoz menniük, biztonságban érezzék az ügyüket, sok igazgatási támogatásra van szükség. Az OBH elnöke szólt arról is, hogy vannak olyan országos programok, amelyek a bírósághoz való hozzáférést segítik. Ezek közé tartozik a tanúgondozás, az áldozatvédelem, és a Nyitott bíróság program is. Ez utóbbi tavaly 50 ezer fiatalt mozgatott meg, s amelyhez többek között a Szegedi Ítélőtábla és a Szegedi Törvényszék is csatlakozott például per szimulációkkal és színházi előadással is. Handó szerint rendkívül fontos, hogy a fiatalok tisztában legyenek azzal, hogy egy ártatlannak tűnő diákcsínynek milyen következményei lehetnek, illetve a program keretében olyan információkhoz is juthatnak, amely áldozattá válásukat megelőzi. A tanúgondozás és áldozatvédelem kapcsán kiemelte, hogy két évvel ezelőtt 141-en dolgoztak ezen a területen, míg tavaly már 241 fő országszerte, közülük 18-an Szegeden eredeti munkakörük ellátása mellett.

Handó Tünde elmondta, fontos, hogy milyen munkakörnyezetet tudnak biztosítani, s az elmúlt öt évben számtalan bírósági épület újult meg, tavaly már 8,6 milliárdot költöttek korszerűsítésekre. Meg fog újulni a Szegedi Törvényszék Széchenyi téri épülete is, az 5 milliárdos rekonstrukció révén mindenben meg fog felelni az épület a 21. századi követelményeknek. Handó Tünde arról tájékoztatott, hogy különleges tetőzetet terveztek az épületnek, s reméli, hogy a műemlékvédelem is engedélyezni fogja a megvalósítást. A városképi jelentőségű épület felújításának a látványtervei is elkészültek, és őszre engedélyes tervekkel is szeretnének rendelkezni, s akkor a felújítás 2020 közepére befejeződhet. A sajtótájékoztatón

Harangozó Attila

, a Szegedi Ítélőtábla elnöke a tavalyi évről szólva az ítélkezés hatékonyságát és gyorsaságát emelte ki, amit a munkaterheik növekedése mellett is tudtak teljesíteni. Elmondta, hogy a polgári ügyszakban a devizahiteles perek miatt emelkedett jelentősen az ügyszámuk, ebből összesen 420 ügyben hoztak döntést, míg büntető ügyszakban valamivel kevesebb ügy érkezett hozzájuk. Megjegyezte, jelentős terheket jelent azonban a Fővárosi Ítélőtábláról hozzájuk kerülő esetszám. Hangsúlyozta, hatékonyan végezték a munkájukat, amit bizonyít, hogy felülvizsgálati eljárásban nem kellett hatályon kívül helyezni egy táblabírósági döntést sem, és polgári ügyszakban is elenyésző volt ezek száma. Azt, hogy mennyire is növekszik a Szegei Ítélőtábla munkaterhe, jól mutatja, hogy 2013-ban büntető ügyszakban 598 esetet, tavaly már 871, a fővárosiakkal együtt 889 ügyet zárt le a négy megye fellebbviteli bíróságaként működő táblabíróság. A polgári ügyekkel együtt összesen 2867 ügyet zártak le. 2016-ban büntető ügyszakban 381 vádlott ügyében hoztak döntést: 7-et felmentettek, 77 esetben hatályon kívül helyezték az első fokú ítéletet, így összesen 297 vádlottat ítéltek el, akik közül 23 nő. Hatan kaptak életfogytig tartó szabadságvesztést, közülük két fő tényleges életfogytiglant kapott.

Tárkány-Szűcs Babett

, a Szegedi Törvényszék elnöke arról beszélt az évértékelőn, hogy országos szinten is kimagaslóan sok devizahiteles ügy érkezett hozzájuk, és az illegális migrációval kapcsolatos eljárások is nagy terhet róttak a bírákra tavaly. 50 421 ügy érkezett a törvényszékre, és tavaly 51 415-öt fejeztek be, vagyis csökkent az ügyhátralék, folyamatban 8299 maradt. Több peres ügy érkezett, szám szerint 16 209, ami 15%-kal haladja meg az előző évit. Elmondta azt is, az illegális bevándorlás új kihívás elé állította a törvényszéket, hiszen 2015. szeptember közepétől a jogalkotó kizárólagos hatáskörrel hatalmazta fel a Szegedi Törvényszéket. 2016 első félévében 2500 ilyen ügy érkezett, előfordult, hogy egyetlen nap leforgása alatt 104 bíróság elé állítás volt. A migráció a közigazgatási és munkaügyi bíróságon is komoly többletterhelést okozott, elsősorban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ellen benyújtott keresetek miatt. Tavaly a legtöbb migrációval összefüggő bűncselekmény februárban érkezett, akkor 880, s ebből csak a hónap utolsó hetében 364 darab, ami mintegy kétszerese volt a megelőző két hónap teljes ügyérkezésének.