Az országos kampánykörútján az igazságtételt és a szegények megsegítését hangoztató Botka Lászlót bírálta a közgyűlési ellenzék, mondván ezen gondolatok és szavak mindössze az MSZP kampányszlogenjei, Szegeden ugyanis nincs látszatja. Az ellenzéket a balhés közgyűlés értékelésére kértük, illetve a DK-s Binszki Józsefet leszavazott indítványa kapcsán kérdeztük.
Már az megadta a
pénteki közgyűlésalaphangulatát, hogy a A grémium ülése előtt a Szeviép-károsultak ügyében sajtótájékoztatót tartó
Szabó Bálint jogászt megbilincselve, rendőrökkel vitették ela díszteremből. „Tegyünk igazságot!”, „Fizessenek a gazdagok!” – hirdeti az országos kampánykörútba kezdett
Botka László
polgármester, így a Szeviép Zrt. csődje után kisemmizett alvállalkozók kártalanítását firtatták az ellenzéki padsorokból, a független
Szentistványi István
pedig arra világított rá, hogy mielőtt országosan az igazságosság elvéről és a szegények megsegítéséről beszél a szocialista városvezető, előbb talán a saját háza táján söprögessen. Ezúttal a DK-s
Binszki Józsefet
is megkérdeztük önálló indítványával kapcsolatban, aki úgy értékelt, politikai döntést hozott a közgyűlési többség az SZMSZ-módosítás leszavazásával. A szegedi Fidesz azt szeretné, hogy a Szeviép-ügyben érintett 5000 földönfutóvá vált család, a 433 megkárosított vállalkozás kapja meg az erkölcsi elégtételt és anyagi kárpótlást – jelentette ki
Nógrádi Tibor
, a párt helyi elnöke a közgyűlés után tartott
sajtótájékoztatóján. Szerinte fel kellene tárni a cég és a város kapcsolatát a 2006 és 2010 közötti időszakban, amiről most a szocialisták szeretnék elterelni a figyelmet.
„A szocialisták mindig arra vágynak, ami a másé, ha tehetik, el is veszik azt. Megszokhattuk, hogy azzal vádolják ellenfeleiket, amit ők maguk követnek el, s emlékeztetettem klasszikus miniszterelnökükre: hazudnak reggel, délben, este” – ezekkel a szavakkal köszöntötte
Haág Zalán
, a KDNP szegedi elnök-frakcióvezetője Botka Lászlót, az MSZP önjelölt miniszterelnök-jelölt jelöltjét a közgyűlésen, aki a szegedi adófizetők pénzén finanszírozott országjárását megszakítva ellátogatott Szegedre. „Most a szocialisták az úgynevezett gazdagok ellen indítottak kampányt, s emlékeztetetnék, hogy ugyanezen jelszavakkal szellemi elődeik társadalmi osztályokat semmisítettek meg, pár éve pedig éhségmeneteken vettek részt, miközben titkos külföldi bankszámláik egyre csak híztak. Most Szeged egyik leggazdagabb embere, a külföldi luxusutazások szerelmese kampányol hasonló, nem túl hiteles jelszavakkal” – fogalmazott Haág. Hozzáfűzte, a szegedi szocialistáknak a demokráciáról, a nemzetről, a sajtószabadságról, a korrupcióról szóló mondataik, hiszen Szabót Bálintot bilincsbe verve vezettették ki, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a Down-szindrómás gyermekekkel foglalkozó óvodát egy kaszinó miatt záratott be a Botka-féle városvezetés, s amit
a Transparency International anno az év legkorruptabb ügyének választott, s amelyet portálunk tárt fel.
„Országjáró körútján Botka László az ellenkezőjét mondja annak, amit Szegeden megvalósított, és a hazudozásaira jó példa az, amit a Szeviép-ügyben tanúsít, hiszen azt állítja, hogy nem volt szerződéses kapcsolata ezzel a céggel, miközben a Közbeszerzési Értesítő adatai alapján teljesen nyilvánvaló, hogy volt ilyen kapcsolat, 2005-ben a szennyvíztisztítás és csatornázás keretében 4,5 milliárdért kapott a Szeviép Zrt. konzorciuma megbízást, 2009-ben pedig Szeged elektromos tömegközlekedésének fejlesztése kapcsán 4,6 milliárdért. Ezen felül 2008-ben és egy évvel később a botrányos Ligetfürdő beruházás kapcsán több mint 7 milliárd forintnyi szerződéses összegben kötött a város cége a Zrt.-vel szerződést. Azt sem szabad elfelejteni, hogy több mint 400 millió forint vándorolt egy MSZP-s EP-képviselő volt sofőrje által vezetett Szeviépes leányvállalathoz, amely összeg később eltűnt, ám a férfi megvan, az SZKT egyik divíziójának vezetője. Összességében tehát miközben Botka László és a szegedi szocialisták a szegények megsegítéséről beszélnek álságosan, addig az eltűnt milliárdok miatt több száz alvállalkozó ment tönkre, mert nem fizette ki őket a Szeviép” – részletezte a kereszténydemokrata politikus. Haág a közgyűlést értékelve kitért
a kulturális bizottság ülésénmár felhozottakra, nevezetesen, hogy a város által alapított, 29 éves múlttal rendelkező Szeged című folyóirat élére új főszerkesztőt keresnek. Maga a képviselők elé került előterjesztés nem ezzel foglalkozott, hanem egy technikai átvezetést tartalmazott, de a KDNP-s politikus szerint érdekes az a mögöttes politikai szándék, ami e mögött meghúzódik. „Egy félmondatban értesültünk arról, hogy főszerkesztőt keresnek a lap élére, s szerintem fennáll annak a veszélye, hogy teljesen maga alá gyűri ezt a lapot az önkormányzat, és esetlegesen nem is egy színvonalas folyóiratként, hanem másként kívánja tovább működtetni. Ráadásul a folyóiratnak jelenleg is van főszerkesztője, akinek a menesztését fő alatt kívánják megvalósítani, egy olyan embert akarnak eltakarítani, aki egyfajta szabad műhelyt működtetett a szegedi sajtópiacon, s helyére vélhetően egy pártkatonát kívánnak kinevezni” – mutatott rá Haág, miért is tartja problémásnak a Szeged folyóirat körül kialakult helyzetet.
A közgyűlést értékelve a független
Szentistványi István
azt mondta, ő egyet tudna érteni egy a szociálisan rászorulókat megsegítő baloldali programmal, ám ennek sem a fedezetét nem látja a szegedi költségvetésben, sem pedig a hitelességét. Egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy ezt pont Boka fogja megvalósítani helyi vagy épp országos szinten. „Elsősorban azokból a lépésekből tudunk kiindulni, amelyek eddig történtek a városban, és abból egyáltalán nem vezethető le, sőt köszönőviszonyban sincs egymással az a város- és lakáspolitika azzal, ami most az MSZP országos kampányában megjelenik Botka által” – magyarázta. Szentistványi szerint, ha már a szegényekért, a szociálisa rászorulókért állna ki most Botka László, akkor az e területen tervezett országos intézkedéseknek jó előszobája lehetne az, amit Szegeden helyben megvalósítana a baloldali városvezetés akár a költségvetésnél, akár a helyi rendeletek összeállításánál. „Megmutathatná a polgármester, hogy azokra az emberekre is gondol, akik jóformán láthatatlanok, kívül vannak az ellátórendszeren, hiszen tudjuk, hogy lakhatási támogatásra vagy épp átmeneti segélyre sem jogosultak a legrászorultabbak” – fűzte hozzá. A képviselő szerint álságos, hogy egy magát baloldalinak valló polgármester a legelemibb támogatást sem adja meg a rendkívüli élethelyzetbe került nincsteleneknek. Ezt a témát feszegette Szentistványi egy konkrét kérelem kapcsán, amit elutasítottak, de a bérlakásprogram visszáságairól is beszélt. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, abszurd helyzet alakult ki, hiszen sok az üres önkormányzati lakás, mégpedig azért, mert kiszorultak onnan a szociálisan rászoruló bérlők, például azért, mert nem tudták fizetni a lakbért vagy a rezsit, és elmenekülnek vagy kilakoltatják őket. Ezután a megüresedett lakásokat felújítják egy program keretében a város pénzéből, majd – gazdasági szempontokat szem előtt tartva – olyanoknak adják ki, akik jobb anyagi helyzetben vannak, mert ki tudják fizetni a kaukciót, és a rendeletben előírt keresettel is rendelkeznek.
„Nagy az ellentmondás Szeged szociális politikája és a hangoztatott jelmondatok között, hiszen pont azokat hagyja magára a városi rendszer, akik a létminimum alatt élnek vagy netán lakhatási problémákkal küzdenek. Nem foglalkoznak velük, mondván ezek az emberek úgyse mennek el szavazni, mert kisebb gondjuk is nagyobb ennél” – fogalmazott. Szentistványi megjegyezte, a közgyűlés elé kerülő napirendi pontok kapcsán bőven akad muníciója, mert a tervezett, majd később a baloldali többség által rendre megszavazott előterjesztésekből világosan látszik, hogy a szociális érzékenység csak egy jól hangzó jelmondat a Botka-féle városvezetés részéről.
A DK-s
Binszki József
egyéni indítványa
a jogi bizottság üléséngenerált vitákat, a közgyűlés végén csak néhány szó esett az Összefogás Szegedért frakció szerinte SZMSZ-ellenes megalakulásáról. „Az SZMSZ rendelkezése valóban pártokról beszél a frakciók kapcsán, nevezetesen, hogy egy párt egy frakciót hozhat létre. Én minden egyes állításomat jogszabályokkal támasztottam alá, és ezeket a címzetes főjegyző sem cáfolta érdemben, meg lehet nézni a benyújtott törvényességi észrevételét is. Vitatkoztunk erről a bizottsági ülésen, de mivel övé a döntés joga, úgy döntött, ő nyerte ezt a vitát” – fogalmazott. Binszki szerint senki sem gondolhatja azt komolyan, hogy egy közgyűlésben egy egyesületnek több joga lehet, mint egy pártnak.
„A jogalkotó szándékát kell ilyenkor vizsgálni, s azt a jogszabályból kell, hogy levezetésre kerüljön. A jogszabály jelen esetben a rendelet, a jogalkotó szándéka pedig az én jogi véleményem szerint nem lehet más, mint az amit képviselek, nevezetesen, hogy egy egyesületnek nincs több joga, mint egy pártnak” – szögezte le a DK-s képviselő. Hangsúlyozta, előterjesztésében sosem vitatta a polgármester jogkörét a bizottsági struktúra kialakítására nézve. Kérdésünkre elmondta, lenne módja a jogorvoslatra, de nem szándékozik lépni ebben az ügyben. „Részemről befejeztem a jogorvoslattal való élés lehetőségét. Ez egy politikai döntés volt, aminek politikai következményei kell, hogy legyenek, nem pedig jogi” – összegzett Binszki József.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.