Nézőpont Intézet: nagy arányban kapnak teret az ellenzéki pártok a hírműsorokban

Az ellenzéki pártok nagy arányban kapnak teret a főműsoridős híradókban, így kérdés, miért beszélnek a sajtószabadság végéről - mondta Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője a 2016-os híradóelemzéseket bemutató keddi budapesti rendezvényen.

Felidézte: a Nézőpont Intézet rendszeresen elkészíti a fő esti televíziós hírműsorok kvantitatív elemzését; a TV2, az RTL Klub, az M1, a HírTV, az ATV és az Echo TV esti híradóinak tudósításait vizsgálják negyedéves és éves bontásban.

Deák Dániel

elmondta, a hírműsorok szerkesztésekor az "egyharmad kormány, egyharmad kormánypártok, egyharmad ellenzéki" arány az "egészséges", ez kevés csatorna esetében érvényesül, leginkább az M1-nél és a TV2-nél. Az RTL Klubon 42, a Hír TV-n 45, az ATV-n 54 százalék volt tavaly az ellenzéki megszólalók aránya. Kiemelte: a kormány szinte egész évben sikeresen uralta a politikai közbeszédet, alig akadt olyan hónap, amikor olyan téma vezette volna a legtöbb megjelenést eredményező ügyek listáját, amit nem a kormánypártok karoltak fel. A tavalyi 12 hónapból 8 hónapban a bevándorlás volt a meghatározó téma a hírműsorokban, de januárban a csok és családtámogatás változásai, februárban a Tanítanék Mozgalom és az országos pedagógustiltakozások, áprilisban a pedagógussztrájk és a vasárnapi boltzár volt a vezető téma, decemberben a béremelések. Az elemzésben 2016-ban 52 204 tudósítást vizsgáltak. Az első negyedévben az MSZP és akkori elnöke, Tóbiás József - az országos népszavazással és a vasárnapi boltzárral - sikeresen tematizálta a híradók napirendjét, a vezető csatornák hírműsoraiban a szocialista pártelnök magasan vezette a legtöbbször megszólaló ellenzéki politikusok listáját. A második negyedévben, a boltzár eltörlése után az MSZP háttérbe szorult, és a Jobbik belső ügyei, a párt politikusainak botrányai képviselték az egyik legnagyobb ügycsoportot az esti híradókban. A labdarúgó Európa-bajnokság miatt nőtt a sporthírek aránya is a hírműsorokban. A harmadik negyedévben a kvótareferendum határozta meg a hírműsorok napirendjét, ugyanakkor az MSZP elnöke helyett már az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor volt a legtöbbet saját hangon megszólaló politikus, ezzel együtt megerősödött a kisebb baloldali pártok hangja, és a kisebbségi álláspontok lettek többségi ellenzéki véleményként interpretálva. Az olimpia miatt a sporthírek ebben az időszakban is nagy szerepet kaptak. A negyedik negyedévben, decemberre háttérbe szorult a bevándorlás, és az alaptörvény körül kialakult belpolitikai viták mellett a bér- és nyugdíjemelés került napirendre. Az utolsó negyedévben a népszavazás érvénytelenségének hangsúlyozásával és az alaptörvény elutasításának köszönhetően a Jobbik megjelenése emelkedett. Az elemzés szerint a kereskedelmi csatornák hírműsorainak legnagyobb részét a balesetek, bűnügyek, bulvárral kapcsolatos hírek tették ki, a TV2-n jelentek meg leginkább a "kékhírek" és bulvárok, a hírműsorban éves szinten 38,5 százalék volt az arányuk, az utolsó negyedévben 47,7 százalék volt. Az RTL Klub hírműsorában éves szinten 27,8 százalék volt ez az arány, az utolsó negyedév itt is kimagaslik a 41 százalékkal, vagyis a két csatornán a hírek közel fele nem közéleti, politikai témával foglalkozott. A két kereskedelmi csatornán az elemzés szerint alacsony volt a politikai hírek aránya, 2016-ban a TV2-n megjelenő hírek 16,5 százaléka volt politikai vonatkozású, az RTL-en 24,7 százalék. Az M1-en ennél jóval magasabb, 50 százalék körüli a politikai hírek aránya. A bevándorlás kérdésével legkevésbé a TV2 foglalkozott, itt az arány 3,4 százalék volt. A tavalyi adatok alapján a szocialista párt szerepelt a legtöbbet az esti híradókban a pártok közül, összesen 2974 alkalommal jelent meg az álláspontjuk, ezzel megelőzték a Fideszt és a Jobbikot. A szereplők negyede a kormány álláspontját közvetítette. Az MSZP leggyakrabban (10 százalék) az ATV-n szerepelt, a többi csatornán 3-7 százalék között alakult a megjelenési aránya. A Fidesz esetében ennél kisebb volt az eltérés, a Jobbiknak az álláspontja az RTL-ben 1,7 százalék volt, azaz "szinte meg sem jelent". Az ATV-n és az RTL Klubon a valós társadalmi támogatottságnál jóval nagyobb mértékben szerepeltek a balliberális kispártok. A közszolgálati csatorna hírműsorában az elemzés szerint nagy mértékben jelennek meg az ellenzéki vélemények, míg a kormány az ATV-n jelenik meg a legkisebb arányban, az Echo TV-n pedig 37 százalékos arányt képviselt a kormányzati álláspontot. Tavaly a kormányzati szereplők közül Orbán Viktor, Lázár János és Szijjártó Péter vezette a legtöbb megszólaló listáját, a kormánypárti politikusoknál a sorrend Kósa Lajos, Hollik István, Halász János, Gulyás Gergely és Németh Szilád volt, az ellenzéki politikusok listája pedig negyedévente változott, az első félévben Tóbiás József volt a legtöbbet megszólaló, a harmadik negyedévben Szigetvári Viktor, a negyedikben pedig Vona Gábor. Az elemző kifejtette: a kvantitatív adatok szerint a hírek fogyasztói olyan mértékű ellenzéki állásponttal találkoznak, hogy egyáltalán nem lehet azt mondani, teljes kormányzati médiauralom lenne. Úgy vélte, nagyon differenciált a sajtókép, és többségben vannak az ellenzéki hangok az online médiában és a nyomatott sajtóban, ráadásul ezek nézettsége, elérése magasabb, mint "a kormánybarát csatornáknál". Hozzátette: nem mond igazat az, aki szerint szinte "leuralta" a kormánypárt a sajtót, és véleménye szerint Németországban is megirigyelhetik a magyarországi véleménypluralizmust. Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője megnyitójában arról beszélt, az intézet a jövőben nemcsak negyedéves, hanem éves értékeléseket is készít a főbb csatornák esti hírműsoraiból.