Parragh László: jövedelem-felzárkóztatásra és hatékonyságnövelésre van szükség

A hazai vállalkozások fejlődésének egyik legnagyobb gátja ma már a munkaerőhiány, a pozitív gazdasági mutatók fenntartásához és a versenyképesség javításához hosszú távú jövedelem-felzárkóztatásra és a hatékonyság növelésére van szükség - jelentette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke csütörtökön, Lajosmizsén.

Parragh László

a Bács-Kiskun Megyei Gazdasági és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén tartott előadásában hangsúlyozta: a kamara égisze alatt olyan üzleti közösség kezd kialakulni és stabilizálódni, amely Magyarország sikerének és túlélésének egyik kulcsa. Álláspontja szerint a kormányzat, a vállalkozások és a szakmai szervezetek közös teendője, egyben felelőssége a cégek fejlődését egyre inkább gátló munkaerőhiány kezelése, a megoldások sorában az elsők között említette egy hosszú távú jövedelem-felzárkóztatási program megvalósítását és a hatékonyság növelését. Az ország versenyképességét ma leginkább az határozza meg, hogy a teljes foglalkoztatás határához értünk, munkaerő-tartalékaink kimerülőben vannak - húzta alá az elnök. Rámutatott: Nyugat-Európa munkavállaló-elszívó hatása nehéz helyzetet teremt. Nem csupán azért, mert 3 millió honi munkavállalóval szemben 300 ezren külföldön dolgoznak, hanem mert ez a 10 százalék a magyar munkaerő legszorgalmasabb, legrugalmasabb, leginnovatívabb rétege - jelezte. Szólt arról, hogy a kamara fontosnak tarja, hogy a jelenlegi mintegy 230 ezer közmunkás létszámát 2020-ra 100 ezer fő alá szorítsák. Emellett szükség van az adóterhek további mérséklésére, az uniós források minél nagyobb arányának gazdaságfejlesztési célú felhasználására, a kutatás-fejlesztés támogatására, a versenytárs országokkal való együttműködés erősítésére és az emberek közérzetét javító beruházásokra, fejlesztésekre - sorolta.

Gráf József

, a Bács-Kiskun Megyei Gazdasági és Iparkamara elnöke a helyi viszonyokról szólva jelezte: az Alföldnek ezen a részén is nagy kihívás a szakképzett munkaerő biztosítása. Hozzátette, hogy az önkormányzatok befektetőbarát hozzáállása, a nyitottság, a képzés és a "talentumok ide vonzása", valamint a leszakadó területek infrastruktúrájának javítása alapozza meg és erősítheti a helyi gazdaság versenyképességét. A régióban meghatározó fejlesztések között említette a kamara kezdeményezésére megvalósuló Kalocsa-Paks Duna-híd és az M44-es gyorsforgalmi út építését, valamint 5,5 milliárd forintból polgári repülőtér kialakítását és a Pallasz Athéné Egyetem napokban kezdődő, 12 milliárdos campus-építését Kecskeméten. Megfogalmazása szerint a vállalati fejlesztések zászlóshajója a Mercedes, amely 1 milliárd euróból épülő új gyárában 2500 új munkahelyet hoz létre a megyeszékhelyen.

Csizmadia Norbert

, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány kuratóriumi elnöke a világgazdasági tendenciákat elemezve elmondta: ma Földünk két növekvő régiója Ázsia és Közép-Kelet-Európa. Fúziós és hálózatos közegben élünk, és azok az országok lesznek sikeresek, amelyek tudnak ehhez alkalmazkodni és egyedit alkotni. Magyarország ilyen, büszkék lehetünk a tudásunkra, kreativitásunkra, amelyek vállalati és globális értelemben is sikertényezők - hangsúlyozta.