MKIK-gazdasági évnyitó - Orbán: 2020 után el kell érni az 5 százalék fölötti növekedési tartományt

A miniszterelnök szerint a következő években a 3-5 százalékos sávban kell lennie a gazdasági bővülésnek, 2020 után pedig az 5 százalék fölötti növekedési tartományt kell elérni.

Orbán Viktor

kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Budapesten rendezett gazdasági évnyitóján kifejtette: "azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk", 2017-2020 között meg kell védeni azt a lehetőséget, hogy a magyar gazdaság bővülése a 3-5 százalékos sávban legyen. Közben végre kell hajtani egy versenyképességi fordulatot, és 2020 után az 5 százalék fölötti növekedési tartományt kell elérni - hangoztatta a kormányfő. Ehhez meg kell védeni "a felívelő pályát" a fenyegető veszélyektől, amelyek például az adórendszert és a munkahelyteremtő támogatásokat érik az Európai Unió részéről. Továbbá védekezni kell a külföldi befolyásolással és az illegális migrációval szemben, valamint meg kell harcolni az olcsó energiáért is; a kormány ezzel kapcsolatos reménye, hogy a paksi atomerőmű-bővítési vitát előbb-utóbb dűlőre viszi Brüsszellel - mondta. Orbán Viktor hosszan értékelte a kormány és az MKIK közötti 2014-es megállapodás tíz vállalását. Ezek közül az államadósság-kezelésről szólva kifejtette: önfinanszírozó rendszerre állt át az ország, visszafizettük az IMF-EU-kölcsönt, megnőtt a forintban kibocsátott állampapírok aránya, és csökkent a külföldiek kezében lévő állampapírarány. Jelezte ugyanakkor, vitában áll Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel a devizában kibocsátandó állampapírok ügyében. A miniszterelnök ugyanis azon az állásponton van, hogy ha nem muszáj, ne bocsássanak ki devizában és külföldön állampapírt. A bankrendszerben jóval 50 százalék felett van a magyar tulajdoni arány; a kormány megvalósította a keleti nyitás politikáját; és tovább csökkentette az adókat - sorolta a miniszterelnök az eredményeket. Utóbbival kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, hogy az alacsony adószint nem mindenkinek tetszik Nyugat-Európában, különösen Ausztriának nem. Világossá tette egyúttal: ha valahol korlátozzák a magyarok munkavállalási lehetőségét, akkor Magyarország szűkíti a diszkrimináló országból érkező tőkelehetőségeket. Kiemelte továbbá az újraiparosítást - rámutatva a magyar buszgyártás újjáélesztésére vonatkozó kísérletre -, a mezőgazdaság megújítását, valamint a munkaalapú gazdaság megteremtését. Ezzel összefüggésben kritizálta a munkavégzés nélkül járó alapjuttatásra vonatkozó elképzeléseket. "Magyarországnak az etnikai viszonyai is bonyolultak, tehát ez nem egy olyan egyszerű kérdés", de mind az ország adottságai, mind a munkaalapú versenyképesség logikájából tekintve "ez egy teljességgel elképzelhetetlen program" - mondta a kormányfő. A további vállalásokat érintve szólt az energiaárak csökkenéséről - jelezve, hogy az olcsó energiához szerinte mindenképpen kell az atomerőmű -, a kutatás-fejlesztési források bővítéséről és a demográfiai helyzet javulását segítő intézkedésekről. A kormányfő arról is beszélt, hogy az ország "felértékeléséhez" meg kell őrizni az etnikai homogenitást, mert "a túl nagy keveredés bajjal jár", ugyanígy fontos a kulturális egyszínűség, a kimagasló közbiztonság megtartása, ahogyan az is, hogy Magyarország egy "tiszta, zöld ország", vagyis nem sújtja ipari szennyezettség, a földet pedig megművelik. Idesorolta továbbá a teljes foglalkoztatottságot, hozzátéve: szerinte van jelentősége, hogy egy magyar szállodában a takarítónő is magyar. "Fontos az is, hogy a nagyság és a nagyság iránti vágy ne tűnjön el Magyarországról. Az olimpia ebből a szempontból is egy bordatöréssel ér fel" - mondta. Orbán Viktor reagált az előtte felszólalókra, úgy összegezve: a gazdasági helyzet biztató. Megjegyezte, azért nem jónak nevezi, mert a kommunizmus öröksége, hogy Magyarországon a jó hírek cinizmust váltanak ki, a sikert és a jómódot pedig rejtegetik. A biztató helyzet azt jelenti, hogy a hiba nincs kizárva, ezért folyamatosan "észnél kell lenni" - fogalmazott. A kormányfő osztotta Matolcsy György jegybankelnök véleményét abban, hogy a közepesen fejlett országok csapdahelyzetéből ki kell törni. Többre van szükség az eddig elérteknél a minőségi előrelépéshez, ahhoz, hogy a helyzet ne csak biztató legyen, hanem az is maradjon - mondta. Egyetértett

Parragh László

MKIK-elnökkel is a budapesti olimpiai pályázathoz kapcsolódó beruházásokat illetően. A miniszterelnök is azt az álláspontot hangoztatta, hogy "nagy dolgok" nélkül Magyarország a közepesen fejlett országok helyzetében marad. Ilyen szükséges "nagy dolognak" nevezte például a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal korszerűsítését, a paksi atomerőmű bővítését és a Békéscsabát Debrecennel összekötő út négysávosítását. A kormányfőt előadása után több témában is kérdezték a jelenlévők, például az országban tapasztalható munkaerőhiányról. Erre úgy reagált: óvna egy vendégmunkásprogramtól, külföldiek esetében csak eseti jellegű, meghatározott ideig szóló munkavállalást támogat. Mint fogalmazott, nem szeretné, ha az ország oda sodródna, hogy alacsony képzettséghez kötődő munkákat csak külföldiek végeznek. Ez nemzetstratégiai szempontból nem kívánatos - jelentette ki, hozzátéve: "az ország működtetéséhez szükséges munkát - a vécépucolástól az atomtudósokig - nekünk kell elvégezni", csak ennek az is része, hogy a vécépucolót is meg kell becsülni, emberszámba kell venni. Egy másik kérdés az M8-as autópálya megépítését firtatta, amelyre válaszolva a kormányfő megerősítette a kormányzati szándékot. A turisztikai koncepcióról érdeklődő üzletembernek a miniszterelnök azt válaszolta: a kormány célja, hogy a kisebb szállodások EU-s forrásokat kapjanak, a nagyoknak pedig magyar költségvetési fejlesztési alapot nyitnak.