Orbán Viktor: Új gazdasági erőközpont a láthatáron - Szeged az elérhető legnagyobb lehetőséget kapta a lézerközponttal

A szegedi jobboldalnak a tavasz végére megújulva, teljes fegyverzetben, győzelmi esélyekkel kell a közvélemény elé állnia - mondta a SZEGEDma.hu-nak adott exkluzív interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint Szeged számos versenyelőnnyel rendelkezik, melyeket meglovagolva regionális központtá válhat, de elengedhetetlen a kormányzattal való szoros együttműködés, mert komolyabb léptékű beruházás kormányzati támogatás nélkül ma nem valósulhat meg Magyarországon.

- A 2015-ben életre hívott Modern Városok Program keretében a kormányzat a hétfői napot megelőzően 19 településsel csaknem 200 beruházásról kötött megállapodást összesen több mint 2400 milliárd forint becsült összértékben. Szegeden egy legalább 50, de akár 70 milliárdos fejlesztési csomaggal bővült ez a lista. Miniszterelnök úr szegedi látogatását és a helyi polgármesterrel közös sajtótájékoztatóját kiemelt országos médiaérdeklődés övezte az ismert pártpolitikai viszonyok tükrében. Hogyan készült erre az eseményre?

- Ahogy az a Modern Városok Program többi helyszínén is történt, heteken át zajlottak az előkészítő tárgyalások.

, Szeged érdekeit szolgáló

Ezeket újra elővettük, leporoltuk, és megnéztük, hol tartunk a végrehajtásukban, és milyen új fejlesztési területeket kell kijelölnünk. Az előkészítő csapatok által kidolgozott tárgyalási anyagot hétfőn közel háromórás tárgyalás keretében áttekintettük, majd véglegesítettük a polgármester úrral közösen, ezután írhattuk alá ünnepélyesen a kormány által támogatott helyi beruházásokról szóló szerződést.

- Milyen hangulatban zajlott a megbeszélés? Sikerült megtalálniuk a közös nyelvet a város MSZP-s polgármesterével, aki az elmúlt hetekben, még a miniszterelnöki látogatás felvezetéseként is számtalanszor illette éles kritikával a kormányt és személyesen Önt?

- A polgármester úr is jól tudja, hogy a parlamenti és a városvezetői mandátumok végesek. Sem örökös polgármester, sem örökös miniszterelnök nincsen. Mi mindannyian a mulandóságot képviseljük, azok viszont, akiket szolgálunk, a nemzetet, egy város közösségét, az örökkévalóságot. Szeged több száz éves múlttal bír, Magyarország ezeregyszáz éves történelemmel büszkélkedhet itt a Kárpát-medencében, és az ember tekintettel van ezekre a tényekre akkor is, amikor olyan magas tisztségeket foglal el, mint egy megyei jogú város polgármestersége vagy éppen a miniszterelnökség. Éppen ezért örömmel mondhatom, hétfői megbeszélésünk teljesen mellőzte a pártpolitikai kérdéseket, kizárólag azt néztük, mi szolgálná az itt élők érdekét, és abban hogyan tudna együttműködni a kormány és az önkormányzat. Jelentem, sikerült megtalálnunk ennek módjait, aminek gyümölcse az 50-70 milliárd forintos, kormány által támogatott szegedi beruházáscsomag. Úgy gondolom, ez jól tükrözi azt a 2010-ben megfogalmazott szándékunkat, hogy a kétharmaddal a háromharmadot képviseljük.

- A sajtótájékoztatón elhangzott, a következő öt-tíz év legfontosabb feladata, hogy Szeged megőrizze regionális versenyképességét, képes legyen megfelelni a vetélytársak által támasztott kihívásoknak, sőt, regionális központtá váljon. Milyen erősségekre építhet a város ebben a vetélkedésben?

- Délről nézve Európa kapuja, Európa felől nézve pedig a Balkán kapuja, tehát Szeged város jelentősége a szellemi erején, intelligenciáján, szépségén túl földrajzi pozíciója által is külön megerősítést nyer. Amikor egyébként regionális központról beszélünk, akkor ezen nem egy magyarországi régiót értünk, hanem olyan egységet, amely átnyúlik a mai Románia és Szerbia területére, Dél-Erdélybe és a Délvidékre is, tehát több országot érint. Szeged versenyelőnyeinek számbavételekor elsőként szépségét kell kiemelnünk. Vannak nagyobb városok is a régióban, de ritka az ilyen szépen megépített, szépen megtervezett és megszervezett, ilyen magas szintű egyetemi, kulturális minőséget képviselő város, mint Szeged. Másodszor a határhelyzet is ösztönző lehet, arra serkenti Szegedet, hogy tekintsen túl az államhatárokon, ha egyetemről, közlekedésről és vállalkozásról van szó, bátran értelmezze magát a több állam területére is átnyúló régió központjaként. Komoly versenyelőny az egyetem, hiszen Szeged egy intelligens város. Akik minden nap itt élnek, és látják a rengeteg diákot, az universitas jelentette szellemi potenciált, azok nem is tudják elképzelni, milyen lehet egy olyan város, amelyben nincs ilyen meghatározó felsőoktatási intézmény. A mindennapi tapasztalás bizonyosan nem segíti elő a kivételesség átérzését, de higgyék el, Szeged valóban kivételes város, a messziről jött ember ezt azonnal észreveszi. A városban

Nem véletlenül esett a kormány választása Szegedre, hiszen itt

Az egyetem, a lézerközpont és az ipari park együtt fantasztikusan magas minőségű gazdasági erőközpontot hozhat létre. Szeged versenyképességét szolgálják a kormányzat által támogatott közlekedési beruházások is. Ezért építünk elővárosi vasutat Makó felé, ezt szolgálja a 47-es út négy sávra bővítése. Északi irányban Hódmezővásárhelyig már eljutottunk, az elkerülőnél tartunk, majd következik Békéscsaba, Debrecen, azon keresztül Miskolc, ott pedig már építjük a várost Kassával összekötő autópályát. Ha kiépül ez az észak–déli tengely, annak Szeged az egyik legnagyobb haszonélvezője lehet.

A versenyelőnyöket sorolva nem feledkezhetünk meg a kultúráról sem, amire sokan úgy tekintenek, hogy csak viszi a pénzt. Rövid távon talán így is van, ám hosszabb távon egy város életminőségét a kultúra színvonala erőteljesen meghatározza. Végül hadd említsem meg azt a nem elhanyagolható körülményt, hogy míg a környező országokban egymást érik a kormányválságok az ebből fakadó bizonytalansággal, addig Magyarországot politikai stabilitás jellemzi, illetve a Szegedhez hasonlóan ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal is együttműködésre törekvő kormányzás. Magyarország, így Szeged is rengeteget profitálhat a politikai stabilitás, a közös tervezés és a gyors döntéshozatal biztosította előnyökből.

- A tavalyi év végén Lázár János miniszter, korábbi polgármester kifejtette, hogy Szegednek és Hódmezővásárhelynek egy agglomerációt kellene alkotnia, kiaknázva az ipari, gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket. Mit gondol erről a kormányzat, és hogyan segíti ezt az összefogást?

- Magától értetődő, hogy egy térségként kell tekinteni a két városra, melyek persze különbözőek, megvannak a maguk mélyen gyökerező hagyományai, az ehhez kapcsolódó öntudattal és büszkeséggel. Szeged és Hódmezővásárhely együttműködésre ítéltetett, ennek a módjait kell megtalálni. Amit a kormány ez ügyben tehet, azt meg is tette: jobb minőségű úttal kötötte össze a két települést, és erről szól a megvalósítás előtt álló tram-train is. A kooperációt tehát a saját eszközeinkkel segítjük a két város közös kérésének megfelelően, de az már nem kormányzati kérdés, hogy pontosan hogyan és miben akarnak együttműködni. Ennek konkrét formáit a jövőben is a két önkormányzatnak kell kialakítania.

- A Szegeddel kötött megállapodás egyik sarokköve az iparfejlesztés, a gazdaságélénkítés. Talán ez az a terület, ahol a legkomolyabb a nézetkülönbség Botka László és a helyi jobboldal között, hiszen míg a polgármester a sajtótájékoztatón is azzal büszkélkedett, hogy az IT és a szolgáltató szektorban 3300 új munkahelyet hoztak létre, addig a helyi jobboldal hónapról hónapra azért támadja, mert nem fordít figyelmet a munkahelyteremtő nagyberuházásokra, városvezetői tisztségének 15 éve alatt sem csábított Szegedre egyetlen komolyabb termelő beruházást sem. E tekintetben biztató, hogy kormányzati támogatással most 200 hektáron új ipari parkok valósulnak meg, és egy komolyabb gyárberuházásról is hallottunk. Ez új időszámítás kezdetét jelzi?

- Nem értelmes az a vita, hogy egy-egy beruházás az önkormányzatnak vagy a központi kormányzatnak köszönhető-e, mert nagy léptékű beruházás ma Magyarországon a kormány segítsége és támogatása nélkül nem tud megvalósulni. A beruházni szándékozók elsőként a kormánynál kopogtatnak, hiszen adó- és fejlesztési kedvezményeket, magyar költségvetési támogatási eszközöket keresnek. Szeged esetében is az a helyzet, hogy az itteni beruházások elsősorban a várost gazdagítják, ám komoly központi támogatás áll mögöttük. Minden ilyen esetben vállalkozás- és befektetésösztönző csomagot ajánl fel a kormány, amely így koordinálja és segíti a jelentősebb beruházásokat. Mindez az ország méretéből következik, hiszen ha akkorák lennénk, mint Lengyelország vagy Románia, akkor regionális befektetési politikáról is lenne értelme beszélni, a tízmilliós Magyarország esetében viszont a nagy beruházások központi befolyásolása, elosztása, kedvezményezése, földrajzi kihelyezése kormányzati feladat. Minden ilyen esetben óriási a verseny, hiszen Debrecen fantasztikusan fejlődő regionális központ, Pécs most kap újra lábra, Győr robog, Szombathely hasít, Zalaegerszegen hatalmas beruházások indulnak, nem könnyű tehát egy magyar polgármesternek egy, a magyar kormány által Magyarországra vonzott befektetést megszereznie a saját városa számára. Szeged a legnagyobb elérhető lehetőséget kapta meg Magyarországon a lézerközponttal, ilyen volumenű tudományos, magas műszaki színvonalat képviselő beruházás állami pénzből máshol nem valósult meg. Most azon kell dolgoznia a kormánynak és Szeged városának, hogy közösen kiaknázzuk a fejlesztésben rejlő előnyöket, ezért állami területeket ajánlottunk fel a lézerközpont közelében, ahol ipari parkokat és inkubátorházat hozunk létre. A hangsúly itt is a közös munkán, az együttműködésen van.

- A Szegedre tervezett beruházások fontos részét képezik a sportcélú fejlesztések, hiszen az új fedett uszoda és kézilabdacsarnok mellett egy modern szabadtéri atlétikai központ felépítésének költségeit is magára vállalta a kormány. Nem esett viszont most szó az évek óta ígért, a szegedi futballbarátok által olyannyira várt új labdarúgó-stadionról, mely a Szegedi Ifjúsági Centrum 9,7 milliárd forintos projektje keretében legutóbb tavaly év végén kapott kormányzati megerősítést. Ettől függetlenül maradt a zöld lámpa?

- Természetesen. A sport nagyon fontos Magyarországon, mert nemcsak közel áll az emberek szívéhez, de a modern kor számtalan baja, veszélye ellen a legjobb orvosság. A mozgás, a sport, az egészséges életmód választ ad számos olyan civilizációs kihívásra, amelynek gyermekeink életében nap mint nap láthatjuk a jeleit. A saját magukért való felelősségvállalás, a teljesítmény, az erőfeszítés, a küzdőképesség, a szorgalom, a rendszeresség olyan erények, melyekre szükségük van, ezekre pedig a legkönnyebben a sport által tehetnek szert. Éppen ezért a sport támogatását én ifjúság- és egészségpolitikának tekintem. A futballal kezdtük a kormányzati beruházások és fejlesztések sorát, hiszen mégiscsak ez a világ legnépszerűbb sportága, idehaza is ehhez kötődik a legtöbb igazolt és amatőr sportoló. Ezt követte a kézilabdacsarnok-építési program, majd az uszodaépítések sora, a következő időszakban pedig új lőtereket és vívóközpontokat alakítunk ki, de szépen fejlődnek a jeges sportok is, sorra alakítjuk ki a modern jégcsarnokokat. Egy olyan regionális központnak, mint Szeged, regionális sportközpontként is kell működnie. A kormány korábbi döntése alapján hamarosan

hozunk létre a Szeged-Csanádi Egyházmegyével karöltve, amely

de nemcsak ez lesz a szerepe.

az Etelka soron, és bár nem része a Modern Városok Program megállapodásnak, természetesen tovább fejlesztjük büszkeségünket, a Maty-éri olimpiai víziközpontot is. A polgármester úr az Etelka sorban határozta meg az új uszoda helyszínét, ahol 7 milliárdos beruházás keretében megépítjük az új létesítményt, a nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas, 50 méteres nagy fedett uszodát, amit a gyerekek is használhatnak. Miután e mellé húzzuk fel a sportcsarnokot, az atlétika kiszorul az Etelka sorról, de természetesen nem engedhetjük meg, hogy az atlétika vesztese legyen egy jelentős sportberuházásnak, így a kormány magára vállalta annak költségét, hogy modern szabadtéri atlétikai centrum létesüljön Szegeden. Az még nyitott kérdés, hogy legyen-e fedett atlétikai központ is Szegeden, és ha igen, mikor, hol és mennyiből. A Magyar Atlétikai Szövetségnek kell kijelölnie a helyszínt. Szeged az én felfogásomban a Tisza fővárosa, mely megérdemli, hogy a vizes sportokat tekintve ne csak a kajak-kenuban és az evezésben, hanem az úszásban és a vízilabdában is megkapja azt a színvonalas létesítményt, mely tekintélye és hagyományai alapján megilleti.

- Ha már hagyományok, a jelentős polgári múlttal rendelkező Szegeden a legutóbbi választásokon nem szerepeltek a legkiválóbban a kormánypártok, ez által sokan afféle utolsó vörös bástyaként, baloldali fellegvárként kezdtek tekinteni a napfény városára. Most, a 2018-as országgyűlési és azt követő önkormányzati választás kampányára fordulva milyen állapotban látja a szegedi Fideszt, és mit vár a helyi polgári oldaltól?

- Van két parlamenti mandátum a városban, az egyikre 2014-ben bizalmat is kaptunk a szegediektől, a másikra viszont nem, majd ezután az önkormányzati választásokon nem szerepeltünk úgy, ahogy az a polgári, nemzeti, keresztény oldal országos eredményéből következhetne. Mostani látogatásom során is

ahol sok panaszt hallottam baloldali visszaszorítási kísérletekről, áldatlan médiaállapotokról, kommunikációs nehézségekről, és bár lehet ezekben igazság, az én alapelvem az, hogy először a saját portánkon kell söprögetnünk. Változtatni és javítani fogunk. A tavasz végére a megújított szegedi Fidesznek teljes fegyverzetben és győzelmi esélyekkel kell bemutatkoznia a helyi közvélemény előtt.